Irodalmi Szemle, 2004

2004/3 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: III. A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920) (Frontális roham a Felvidék többi magyar középiskolája ellen, tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM

likust egyúttal azonban felszólította ezen tanintézetek valamit szlovákul is értő növendékeit, hogy iratkozzanak be a két megszüntetett magyar középiskola örökébe lépő „csehszlovák” tannyelvű reálgimnáziumba. Az új csehszlovák állami tanintézet igazgatója a Morvaországból odahelyezett Ladislav Seitl lett, aki 1919. április 5-én foglalta el hivatalát. Csak ezután, 1919. április 7-én került sor a két Selmecbányái középiskola hivatalos átvételére. A jogutódként létrehozott új cseh-szlovák állami tanintézet neve a következőképpen hangzott: Selmecbányái Andrej Kmeť Csehszlovák Állami Reálgimnázium (Československé štátne reálne gymnázium Andreja Kmeťa v Banskej Štiavnici). Az új tanintézetben 1919. április 24-26-án voltak a beíratások, majd április 28-án a tanítás is kezdetét vette, de már csakis „cseh-szlovák” nyelven.21

A magyar nyelvű oktatás erőszakos úton való felszámolásába a Selmecbányái magyarok azonban semmiképpen sem akartak belenyugodni. A város polgárainak protestáló küldöttsége 1919. szeptember 5-én a pozsonyi Szlovákiai Teljhatalmú Minisztériumot is felkereste, s ott szóban és írásban is kérelmezte a magyar tanítási nyelv további megtűrését városuk iskoláiban, vagy ha ez nem volna lehetséges, akkor legalább a méltányos átmenet biztosítását mind a népiskolai, mind pedig a középiskolai tanintézetek esetében.22 A delegáció fáradozása azonban hiábavalónak bizonyult; Selmecbánya egyetlen iskolájában sem engedélyezték - sem akkor, sem a későbbiek folyamán - a magyar nyelvű oktatás visszaállítását.

A hatalomváltás után az akkor még abszolút magyar többségű Nyitrán is sor került az összes magyar tannyelvű iskola gyors elszlovákosítására. Ez lett a sorsa a Szent László királyról címzett Nyitrai Római Katolikus Főgimnáziumnak is, amely

1918 őszén - Stefánek adatai szerint - 513 tanulóval kezdte meg a tanévet. A növendékekből ekkor még 477 fő vallotta magát magyar, 27 szlovák, 8 pedig német nemzetiségűnek. (Az iskola 1927/28-as évkönyve szerint a tanulók száma az 1918/19-es tanévben 522 volt.) A tanintézet magyar igazgatója 1919 áprilisában befejezettnek nyilvánította az 1918/19-es hányatott tanévet.

Az új csehszlovák világ rövidesen itt is éreztette hatását. Stefánek iskolaügyi referens 1919 májusában ezt az egyházi tanintézetet is állami és „csehszlovák” tanítási nyelvű reálgimnáziummá nyilvánította. Az iskola átmeneti igazgatására e- lőször a szakolcai gimnázium új igazgatója, Jozef Rozim kapott megbízást, majd rövidesen ide is Csehországból küldtek új igazgatót Fraňo Žundálek személyében.

1919 májusában a növendékek számára beindítottak egy intenzív szlovák nyelvtan- folyamot, majd ősszel a tanítás is beindult, de már csakis „csehszlovák” nyelven. A tanintézet épületének és gyűjteményeinek hivatalos csehszlovák állami átvételére azonban csak 1919. szeptember 12-én került sor. Az Iskolaügyi és Nemzetművelődésügyi Minisztérium 1919. november 17-i határozatával az iskola nevét a következőképpen állapította meg: Nyitrai Csehszlovák Állami Tomáš Červeň Reálgimnázium (Československé štátne reálne gymnázium Tomáša Červená v Nitre). Az átalakított tanintézet növendékeinek száma az 1919/20-as tanévben az előző évi állapotokhoz viszonyítva azonban csaknem a felére csökkent. Az új, az