Irodalmi Szemle, 2004

2004/3 - EURÓPA KAPUJÁBAN... - Dobos László: A magyar 20. század - Trianon évszázada (előadás)

EURÓPA KAPUJÁBAN.

ken, idegen hatalommal a nyakunkon. A későbbi nemzetállamok; Szerbia, Románia, Csehszlovákia (Kárpátalján a szovjet birodalom) prédái lettünk, mindenütt. S a háború utáni bosszúállás tárgyai... Államosították történelmünket, hírközlésünket, anyanyelvűnk használatát. Ideologizálták kultúránkat, átkeresztelték lakóhelyeink megnevezését, államosították az egyházi iskoláinkat és az egyházak vagyonát. Elvették, kisajátították földjeinket. (Szlovákiában még a rendszerváltás után is három nyelvtörvénnyel bilincselték meg nyelvünket.)

A Benes- dekrétumok még máig érően is hatnak.

Az új határok a bosszú és tiltás vonalai lettek. Szabályozták, tiltották a nemzettel való érintkezés útját. Voltak évtizedek, amikor a határon olyan hevülettel keresték, kotorták a könyveket, az újságot, mint a kábítószert.

Ellenség lett a betű is.

A határon kívüli magyar kultúrák és irodalmak ugyan megfogalmazták a humánus együttélés programjait; Erdélyben a transzszilvanizmust, Szlovákiában a vox humanát. Nem kellett a kínálkozásunk.

Szlovákiában 1945-1949 között nem voltak magyar iskolák. Én határon bujkálva, szökdösve végezhettem Sárospatakon a tanítóképzőt.

A többség és kisebbség viszonyában ma is az állam erőszakhatalma van jelen. Ezzel együtt a többségi társadalom beidegzett, mindmáig szüntelenül újraéledő magyarellenessége is.

Trianon nemcsak személyi, illetve közösségi vonatkozásban pusztított, hanem befolyásolta a második világháború utáni magyar állam magatartását is:- Trianonnak meghatározó szerepe volt az 1946-os „párizsi békekonferencia” kimenetelében, az utódállamok bosszúvágyának élesztésében, valamint Európa nagyhatalmi felosztása megismétlésében;-Trianon közvetve szerepet játszott Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépésében;- Trianon szerepet játszott a Rákosi-rendszer abszurditásaiban, a nagyhatalom, a „szomszédok” előtt földig hajló vazallusság „honosításában”;- A brezsnyevi „helsinki” folyamatban az akkori magyar politika főhajtva vette tudomásul Trianon tényét;- Trianon második világháború utáni időszakában „virágzott” ki a birodalmi internacionalizmus, az erősebb előtti hódolat kényszere, a „nemzeti kérdés minden ország belügye” ürügyén, az erőszak hatalmát ránk kényszerítő és igazoló ideológia;.- Trianon utókorában nőtt ki a burzsoá nacionalizmus halálokat is osztogató bűne;- Trianon utókorában nőtt ki a „szocialista hazafiság” kényszerzubbonya.- Trianon évszázada még nem ért véget. Trianon utókora egy hatalmas hordalék;- Közel száz év távlatából mondhatjuk; a határon kívülre került magyar