Irodalmi Szemle, 2004
2004/3 - Bánki Éva: Az első szerelem (regényrészlet)
Bánki Éva Párizsban. De Böbe csak megsimogatott és nevetett, aztán majd gondolj rám is, Imike. Rá gondoltam a latinórákon, a szlovákórákon, a számtanórákon, ha kinéztem az ablakon, mindenütt az ő vidám copfját láttam. Nem tudom, ti, magyarok, miért vagytok olyan melankolikusak, kérdezte Jan Urban, mikor mentünk együtt a focipályára. Megértem, mondta, hogy egy arisztokrata szenved a változásoktól. De te egy parasztfiú vagy, neked csak a demokrácia nyit csodás távlatokat. A szememet a távlatok felé meresztettem, de nem láttam mást, csak az ősz első jeleit a levegőben. Minden túl korán jött, gondoltam, a háború után az elromlott idő, Böbe fázhat most, gondoltam, ahogy teregeti a nedves ruhákat az udvarban. Jannak elmondtam, hogy Petőfi Csemai néni szeánszain más távlatokat ígért a magyar fiataloknak. Valami nagyon mesés távlatot, tettem hozzá, de hogy milyet, azt nem értettük pontosan. Mindegy, magyaráztam Jannak, hogy odaérünk-e a focipályához, az érvényesüléshez, Budapestre vagy a prágai egyetemre. A nagy költő, Ady Endre is egy idősebb nővel élt Párizsban. Egy hónap múlva, mikor hazamentem, tudtam meg, hogy Böbe megszökött tőlünk. Három év múlva egy fiút szült Bujdosó Lajosnak, Csák Móricot, aztán meghalt a pozsonyi szegény kórházban. Nem kerestem meg, és nem is lett soha lírai költő belőlem... * Bánki Éva (1966) író, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató, Budapesten él. Regénye - Esőváros címmel - a közeljövőben a Magvető Kiadónál jelenik meg. A regény cselekménye a Felvidéken játszódik, benne nyolc évtized eseményei peregnek le előttünk. Rokonai Dunaszerdahely környékén éltek, a háború után somogyi tanyákra telepítették szét őket. Tövis koronázás, XV. s^á^ad eleje Ochtina
