Irodalmi Szemle, 2004

2004/2 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: III. A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920) (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM

a Kassai Magyar Királyi Állami Főreáliskola, valamint a Kassai Magyar Királyi Állami Leányközépiskola.

Mindhárom magyar középiskola - de mégis leginkább a premontrei főgimnázium - kezdettől fogva tüske volt a csehszlovák államhatalom szemében. A főgimnáziumnak az impériumváltás idején - Stefánek iskolaügyi referens adatai szerint - 731 növendéke volt, s ebből 654 fő vallotta magát magyar, 60 német, 16 szlovák, 1 pedig rutén nemzetiségűnek.27 A tanintézetet a csehszlovák államhatalom nevében és a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium utasítására Ján Šimeček tanfelügyelő - eredeti neve Gara János - erőszakkal „foglalta el” Szabó Adorján igazgatótól 1919. szeptember 11-én. Szabó igazgató erélyesen tiltakozott a felekezeti tanintézet állami tulajdonba való átvétele ellen, és azt törvényellenes eljárásnak minősítette. A tanfelügyelő ázonban a „helyzet magaslatán” állt és intézkedett. Otthagyta a tiltakozó magyar igazgatót, majd rövidesen fegyveres cseh katonai asszisztenciával tért vissza a tanintézetbe. Minden formális átadási-átvételi szerződés mellőzésével egyszerűen lefoglalta az iskola épületét, az igazgatói iroda és a gyűjtemények ajtóit pedig lepecsételte.28

Az így felszámolt premontrei főgimnázium épületében új tanintézet nyert elhelyezést, a Kassai Csehszlovák Állami Reálgimnázium (Československé štátne reálne gymnázium v Košiciach). Ennek igazgatójává először Albert Vallót, majd a- lig egy hónap elteltével - 1919. október 16-án - Karol Murgašt, a premontrei főgimnázium volt tanárát nevezték ki. A tanítás az így csehszlovák államivá, valamint reálgimnáziummá átszervezett tanintézetben 1919. október 1-jén újból beindult. Az 1919. október 16-án igazgatóvá kinevezett Karol Murgašnak - eredeti neve Hegedűs Károly - volt leginkább betudható, hogy aránylag gyorsan haladt az iskola átalakítása „csehszlovák” nyelvűvé és szellemiségűvé. Az iskola ún. törzsosztályai (kmeňové triedy) „csehszlovák” tannyelvűek lettek, „tagozatként” (pobočka) azonban a magyar osztályok is hiánytalanul megmaradhattak. A tanulók létszáma az impériumváltás előtti állapotokhoz képest erősen lecsökkent. Az 1919. évi októberi újrainduláskor a „csehszlovák” törzsosztályoknak együttesen is csak 64 tanulójuk volt, s csak a tanév végére emelkedett ez a létszám 127 főre. Ezzel szemben a magyar tagozat máris 271 növendékkel indult, s a tanév végére ez a létszám 288 főre egészült ki.29

A premontrei főgimnázium mellett a Kassai Magyar Királyi Állami Főreáliskola is a város neves tanintézetének számított. Ennek a középiskolának az impériumváltás idején 439 tanulója volt, ebből 418 fő volt magyar, 18 német, 3 pedig szlovák nemzetiségű. Az intézet csehszlovák állami tulajdonba való átvételére 1919. szeptember 17-én került sor. Az 1919/20-as tanévben a tanítás október 7-én vette kezdetét. A nyolc évfolyamos „főreálból” hét évfolyamos reáliskolává átminősített tanintézet egyúttal „csehszlovák” tannyelvűvé is változott, azzal az engedménnyel, hogy a II-VIL évfolyam osztályaiban továbbra is megmaradt a magyar tanítási nyelv, az első évfolyamban azonban már csak „csehszlovák” tannyelvű