Irodalmi Szemle, 2004
2004/2 - Öllős Edit: Rekviem magamért (vers), Cserepek (naplójegyzetek)
Öllős Edit Cserepek (részletek)- Volna jó értelemben vett felelőtlenség is? Hát jó: akkor nyugodtan bevallhatom Istennek is, hogy én most így cselekszem!- Nem lenni gúzsba kötve annyi, mint örökzöld ibolyaillatnak érezni a szabadságot. (Test nélkül.)- Mikor azt várod, hogy megszólaljon valaki, felesleges pózolnod a világgal szemben!- Konfliktusmentesen kóborolni saját tévhiteink között. És nem megengedni Istennek, hogy akkor is irányítson, ha mi nem akarjuk!- Ha tehetségtelen vagy, jogosan kallódói. De ha a múzsa Isten képében látogat, és olyasmit írat le veled, ami „valami új”, nem szabad bezárkóznod!- Az irodalmi mű előtt és utána is van valami. Ennek feltárása lenne a kritikusok feladata?- Ha lemondasz állásfoglalásodról, ne csodálkozz, ha napokig borús az ég!- Amit kényelmetlen tisztázni, azt tedd félre! De amit szeretsz megvitatni (ha meddő is a vita), azt mindenhova vidd útravalóul (édesanyád hamuban sült pogácsája mellett)!- Az írónak elsősorban azt kell eldöntenie, létezik-e valóság. Aztán azt kell megpróbálnia elemezni, akár megjátszva is a tehetséget.- Ha egy-egy táboron belül is viták alakulnak ki, nem kell feltétlenül diktafont vinni magaddal!- Újraolvasni az előbb leírtakat annyi, mint tükröt állítani lelked elé. Ha szivárványt látsz benne, folytathatod az alkotást, ha viszont zivatar támad, tedd azt, ami most jobban esik!- Naponta téved tévútra az ember, s az a „legnagyobb baj”, ha ott jól is érzi magát...- A dombon túl vár a boldogság. De már az első buckában megbotlom az odavezető úton...- A gondolat matt is lehet. Ilyenkor nem érdemes rá gondolni.- Ha eláll az eső, gondolataidat akár meg is áztathatod egy pocsolyában, hogy életre keljenek!- Gondolatok zsákutcában. Mikor sehogyan sem tudsz kielégülni.- (Közel)múltamban kutatva csupa bizsut találok, a jövő meg a mattnál is fénytelenebb. A jelen? Akár egy vétkezésnek indult páva.- Szétnézni telkedben avagy guberálni, most szinte egyre megy. (Múltkor megtaláltam egy-két gyöngyszemet.)- Megkönnyebbült sóhajzápor helyett a szelet hallgatom, s örülök, hogy nem is volt olyan nehéz, mint hajnali, izzasztóan kéjes álmomban gondoltam. (Szakítás titán mindkettőnknek több levegőjűt.)
