Irodalmi Szemle, 2004
2004/2 - Öllős Edit: Rekviem magamért (vers), Cserepek (naplójegyzetek)
Öllős Edit versei TÉVÚT Széttéphető? Vagy megehető? Mindent lehet, ha van erő! Tévútra jutni annyi, mint a katicát nyakon ragadni. EMLÉKKÉP a lélek görcsbe rándul a képzelet kirándul ördögök tánca a máglyán jegyzetek a történet margóján SZÉDÜLET összeszűkült zsákutcában kóborol a lelkem minden feledés értelmetlen rá kell ébrednem az utolsó esélyt megtagadtam magamtól közöny vigyorog az arcokról a képzelet egy nyomtávú minden perc mérföldnyi hosszú álarcosbál maszkok nélkül az emlékzápor beleszédül NOVEMBER túl sok az eldöntendő kérdés nem marad más csak számonkérés vigyázzba állsz a lélek előtt elmulasztasz minden keringőt mintha a lélek papírcsákó volna a lét kérdésein felesleges elmerengeni a mindennapok gyötrelmein
/
