Irodalmi Szemle, 2004

2004/12 - NEMZET ÉS EMLÉKEZET - Dr. Kiss László: Egy szemtanú vallomása az „árvizi csolnakos” graefenbergi kezeléséről

NEMZET ÉS EMLÉKEZET

látai közé a testvérhaza nagy fia olly méltatlanul jutott. Ő vele született természeti és törvény adta polgári jogainak gyakorlatától igazságtalanul megfosztva - rendeltetése legfőbb ezélja - a hon és nemzet boldogításától eltiltva, barátaitól, rokonaitól elszakasztva, házi örömének éldeletében, gazdasága elintézésében megakadályozva, illy gyászos körülmények közt érezni kénytelen, hogy szabadság, függetlenség, anyagi szellemi jólét, rá nézve csak puszta gúnyszava a sorsnak.

Wesselényi önmaga fejezé-ki legjobban jelen súlyos állapotját, midőn egy hihetően hónába küldendő emléklapra e szavakat írá:

Értted

Száműzött, Rab, Vakulandó Távolból üdvözlek O Hon!

(32b)

E négysoros méltó befejezése „szemtanúnk” emlékiratának. Annak az emlékiratnak, amely mindmáig a leghitelesebb leírását adja Wesselényi első gráfen- bergi hónapjainak. Elolvasva az emlékiratot, mindössze egy pici hiányérzetünk támad: nem esik szó benne kaszinóalapításról, holott Trócsányi ezt írja: „Pár héttel Gráfenbergbe érkezése után, 1839. május elején már kaszinót szervez a fürdőhelyen” (20). S hogy e kaszinó valóban létezett, arra tanúbizonyság egy 1839. június 10-én keltezett német nyelvű levél - szerzője ismeretlen -, amelyben többek közt ez olvasható: „Nyolc nappal ezelőtt a városi lövészházban kaszinó volt, melyen resztvettek.”, s következik egy féltucat főherceg, herceg nevének felsorolása (18), köztük a Lichtenstein hercegi pár, akiket - szemtanúnk állítása szerint (25a) - a báró is gyakran meglátogatott. Ugyanezen az oldalon található egy lakonikus közlés: „A mostani téli napokban legtöbbet látogatja a városi casinót...”, ismét csak annak említése nélkül, hogy volt-e köze a bárónak a freywaldaui kaszinó megalapításához. A fürdőhely „társadalmi életét” tárgyaló, már idézett (18) forrásban is csak a kaszinó alapítási éve, 1839, szerepel, az alapító nevének feltüntetése nélkül.

AZ EMLÉKIRAT SZERZŐJE: VIRÁG JÓZSEF?

Mint említettük volt, Trócsányi sem tudta, ki volt az emlékirat szerzője. A Priessnitzcel foglalkozó korabeli magyar közlések áttanulmányozása után én arra a következtetésre jutottam, hogy az emlékirat szerzője a legnagyobb valószínűséggel a kolozsvári (tehát erdélyi) Virág József lehetett. Ő ugyanis a Tudományos Gyűjtemény 1840-es évfolyamában egy háromrészes tanulmányt tett közzé Priessnitz vízgyógyászatáról „tapasztalatból kiindulva” (3), majd 1843-ban kiadja A hideg vizgyógytan elméletileg és gyakorlatilag egész kiterjedésben. Prieszniczi elvek szerint a legújabb eredeti 5-ik kiadás után a tulajdon nézeteivel... c. könyvet Pesten (15). Mind a saját tapasztalatra való hivatkozás, mind a „tulajdon nézeteivel” ellátott kiadás arra utal, hogy Virág járt Grafenbergben. A legnyomósabb érv