Irodalmi Szemle, 2004

2004/12 - NEMZET ÉS EMLÉKEZET - Dr. Kiss László: Egy szemtanú vallomása az „árvizi csolnakos” graefenbergi kezeléséről

NEMZET ÉS EMLÉKEZET

e téren a 3. ábrán látható: az 1840 januárjában a fürdőhelyen tartózkodó vendégek névsorában a 39. számú s a városban (Stadt) azaz Freywaldauban lakó Hr. (Herr) Josepf Virág-nak Klausenburg, azaz Kolozsvár az állandó lakhelye (Wohnort). A 42. sorszámú vendég Wesselényi Miklós báró, akinek a precíz német bürokrácia lakóhelyként a laktanya-börtön színhelyét, Budát, németül Ofen-1 tünteti fel. S hadd hívjuk fel a figyelmet még egy érdekes személyre: a 70. sorszámú Frl. (Fráulein) Wigand Wilhelmine-re, a pozsonyi könyvkereskedő (Bruchhándler) lányára. Az ő nagybácsija volt az a Wigand Ottó, aki Lipcsében vállalta Wesselényi „Szózatának” kiadását.

Virág tehát 1840 januárjában még Gráfenbergben volt s így 1839 decemberében befejezett Emlékiratában még hírt adhatott Wesselényi téli casinóbeli látogatásairól is - lásd feljebb. Sajnos, Virág életéről többet jelenleg nem tudunk - a „Szinnyei” is csak művei felsorolására szorítkozik (15). Kétségkívül legmaradandóbb s legértékesebb alkotásának a „Báró Wesselényi Miklós Gráfenbergen...” c. emlékirat mostani közreadásával sikerül talán felhívni a filológusok, kolozsvári helytörténészek figyelmét e méltatlanul elfeledett reformkori krónikásunkra, Virág Józsefre is.

(Köszönetnyilvánítás: a szerző ez úton is köszöni dr. Hála József segítségét a kézirat levéltári felkutatásában s az arról készített fénymásolat megszerzésében).

JEGYZETEK

1. A kézirat jelzete: Magyar Országos Levéltár (Budapest), T 702. 6. csomó. 1839. év. Wesselényi.

2. Bakó Jenő: Az úszás története. Sport, Budapest. 1986, 170. old.

3. Batári Gyula: A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721-1867), Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 1994. 43. old. és ORV Közi. 75-76 (1975), 91. old.

4. Benedek István: Hügieia - Az európai orvostudomány története. Gondolat, Budapest. 1990, 38. old.

5. Busa Margit: Kazinczy Ferenc utazásai 1773-1831. Széphalom Könyvműhely - Felsőmagyarország Kiadó, Budapest-Miskolc. 1995, 262.old.

6. Búza Péter-Sajdik Ferenc: Kószálunk a régi Pesten. Panoráma Budapest. 1986, 46. old.

7. Gyulai Pál: Vörösmarty Összes Munkái -1. kötet, Budapest, 1884, 210., 232. és 236. old.

8. Kiss László: A „graefenbergi modor szerint” felállított vízgyógyintézetek Magyarországon 1848-1849-ig. Orvosi Hetilap, 1999, 140. évf., 20. szám, 1117-1119.

9. Kiss László: Kínok tövisében - Nagy emberek - hétköznapi kórok. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1997, 26. old.

10. Krízek, Vladimír: Obrazy z déjín lázenství, Avicenum, Praha, 1987, 47. old.

11. Lukácsy Sándor: A világtalan látnok. Világosság, 1996, 8-9. szám, 89-97.

12. Sajner, J.-Krízek, V.: Vincenz Priessnitz a terapie. Prakticky lékaí (Praha), 1982, 62. évf., 7. szám, 260-261.

13. Sajner, Josef-Krízek, Vladimír: Krankendiagnosen bei Vincenz Priessnitz in.: Medizinische Diagnostik in Geschichte und Gegenwart. Wemer Fritsch, München, 1978, 205-214.

14. Szigeti István: Kedves Élet és Tudomány. Élet és Tudomány 1973, 35. szám, 1634. és 1677. old.