Irodalmi Szemle, 2004

2004/12 - NEMZET ÉS EMLÉKEZET - Dr. Kiss László: Egy szemtanú vallomása az „árvizi csolnakos” graefenbergi kezeléséről

NEMZET ÉS EMLÉKEZET

nyi Erdélynek, úgy Priessnitz az egész művelt világnak, jelenleg legnagyobb, legérdemesebb férfia: nemzetre és az emberiségre ható tettek által mindkettő legnevezetesebb történeti hőse kisebb-nagyobb körének. Priessnitz a töméntelen, önszer- zette nyavalyák által már-már testileg - s így lelkileg is - megsemmisülendő kóremberiséget kezdi valahára biztos úton javítani, életvágó bajaiból gyógyítani, visz- szavezetve minket a bűnösen elhagyott anyatermészethöz, s a jogaitól évezredek óta megfosztott, rabként sínlődő anyagot, testet, emancipálva súlyos bilincseiből, hogy ezáltal mind az egyesek lelke, mind a közszellem megkezdhesse újjászületését, s mindnyájan könnyebb móddal találhassuk föl - a még keresett, s egyedül a Priessnitz által kimutatott talizmánt-a mindenekre egyenlően háromló anyagi és szellemi boldogságot. Ő a vízgyógymód, s az ehhöz tartozó legtermészetesebb életrend által, örökigazságú elveket állított-föl a test betegségeinek legbiztosabb eltávolítására, s a legfőbb jó, az egészség állandó fentartására nézve, s ezért még soha nem létezett reformátor, ki annyira tövénél, alapjánál fogva kezdte volna a gyökeresjavítást, mint a most még egészen ismeretlen, egykor azonban a csodálat legelső tárgya - Priessnitz Vincze. Wesselényi is gyógyítá beteg nemzetét, csakhogy inkább tűzzel, mint vízzel. Jelenleg azonban Priessnitznek öntudatlan czélját, hathatósan törekszik előremozdítani, midőn az emelendő szobor által nemcsak nemzetével, hanem az egész művelt világgal ismerteti, szeretteti, az ezeket legköny- nyebben, legtermészetesebben reformálható vízgyógymóddal, s az annak szelleméből eredő életbiztosító elvekkel” (27b-28a).

„Priessnitz szobra egy sziklakövek félkörében álló, erőt és diadalt - a vízgyógymódnak a régibb rendszerek fölötti győzelmét - kifejező vasbul öntött oroszlán leend, mellynek erőtűi feszülő jobb lába alá, semmi inkább nem illenék, mint a régi gyógytudomány jelképe, egy az emberiség újabb megváltására, üdvözítésére is elevenen emlékeztető aeskulapi kígyó. Az oroszlán alatti négyszögű talap két oldalán következő föliratok lesznek olvashatók korunk legnagyobb költőjétől:” (28b)

VÖRÖSMARTY VERSÉNEK BÍRÁLATA

(A kéziratban most 4-5 sornyi üres hely következik - vagyis hiányzik a fölirat szövege. Más forrásból kipótolva (14) adjuk közre a szobor talapzatán elöl olvasható feliratot: Priessnitznek, az emberiség jótevőjének, érdemeit hálásan méltató magyarok, üdvözlik Grafenberg életújító forrásainál a későbbi évek fiait hazá- jokból, MDCCCXXXIX és XL.)

„A másik oldalon illy versek fognának állani:

A vaddal közitalt

S gőge fejébe beteg kór leve és nyavalás.

Priesznitz visszaadá a víznek régi hatalmát.

S ősi erőben kél újra az emberiség!” (29a)

(Mint az idézetből látszik, a kéziratban hiányzik az első sor befejezése: „meg