Irodalmi Szemle, 2004

2004/12 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Sájter Laura: Az Örkény-dráma Európában

KÖNYVRŐL KÖNYVRE

Az Örkény-dráma Európában

(L. Erdélyi Margit: A groteszk relációi drámákban - Örkény-drámák interpretációja)

A groteszk és az Örkény-drámák szakértője, L. Erdélyi Margit könyve a Nap Kiadónál látott napvilágot 2002-ben. A szerző a hat legörkényibb színpadi mű elemzésére vállalkozik. Ennek megfelelően munkáját hat fejezetre tagolja, az ezeket megelőző Bevezetésben pedig megfogalmazza vizsgálódási szempontjait, a drámák kiválasztásának kritériumait, valamint előrevetíti formai, illetve tartalmi vonatkozású kutatásának igényességét, sokrétűségét éppen az interpretáció tárgyául választott drámák által kínált minden szempontú sokoldalúság, rétegezettség okán. L. Erdélyi Margit tudományos igényességgel igyekszik megragadni az Örkény-drámákban érvényesülő groteszk „kettős látást“, a drámák műnemi, műfaji, illetve műfajonkívüli- ségének szélsőségeit, továbbá a formai összetevőn belül a tér- és időtényezőket is. Az egyes művekben tetten éri a tartalmi vonatkozású önismeret, önazonosság, az identitászavar, -vesztés kérdéskörét, céljául tűzi ki a drámákban jelentkező tipikus magatartások, tettek, gondolatok 20. századi történelmi-társadalmi eredőjét is feltárni (mintegy annak bizonyítására, hogy az Örkényi groteszk megjelenésforma nemcsak a láttatás, a tükrözés eredménye, hitelességét a valós társadalmi-történelmi változások erősítik és teszik végérvényessé).

Az alkotásmódszertan és ennek megjelenésformái is helyet kapnak a tanulmányokban, az esztétikai összetevők elemzésével sem marad adós a szerző: a groteszk eszközeit szétválasztja az abszurd, a szatíra, a humor, a komikum, valamint a tragikum esztétikai minőségeitől, és nem riad vissza az ebből következő összehasonlító vizsgálatoktól sem (nyugati abszurd, illetve keleti abszurd/groteszk drámák irányába). A fent vázolt szerzői sokoldalúság nem öncélú, a szerző a drámaelméleti vizsgálódást irodalompedagógiai célok szolgálatába igyekszik állítani.

Az első magyar groteszk dráma, a Tóték epikai (filmforgatókönyv, regény), illetőleg drámai változatának összevetése magyarázatot ad ez utóbbi világsikerére. A dráma világsikere összefügg a groteszkkel, ezért tűzi ki céljául a szerző annak bizonyítását, hogy „az abszurd és a groteszk befolyásolja a dráma rétegértékeit: az alakokat, a szerkezetet, a nyelvet, a cselekményt, a hely- és időtényezőt, valamint a világnézeti szint értékeit is”( 18.).

A drámai kompozíció elemzése során megfogalmazásra kerül, hogy „A hely- és képváltások a második rész vége felé felgyorsulnak”, s ez szorosan összefügg Tót megaláztatásának fokozódásával. E kálvária lépcsőfokai a műben jelképesen szerepeltetett tárgyakhoz köthetők. A további elemzés minden lépése a műben - a realisztikus ábrázolás hátrányára - egyre jobban erősödő, groteszk szerkezetbe ágyazott nyelvi kommunikációs zavar, az abszurd megvilágítását szolgálja. A dialógusok nyelvének, valamint a szerzői utasításoknak vizsgálata is azt hivatott erősíteni, hogy