Irodalmi Szemle, 2004
2004/12 - KAROL TOMIŠ 75 ÉVES - Csáky Károly: A karácsonyi ünnepkör köszöntői, jókívánságai
A karácsonyi ünnepkör köszöntői, jókívánságai „Hálát adjunk a fölséges Úristennek, hogy megengedte érnünk az Úr Jézus Krisztus születése napját. Arra is fölkérem magukat, tisztelt ház népe, hogyha a lefolyt esztendőben nem szógálhattunk vóna eléggé szóval vagy cselekedettel, de azt kívánom a fölséges Úristentől, hogy adjon bő áldást szántó-vető földjeikre és bő szaporodást mindennemű barmaikra. És kívánom a fölséges Úristentől és a boldog- ságos szűz Márijától, hogy több szent karácsonyt érhessünk erő-, egészségben. E szó mondásom. Dicsértessék Jézus Krisztus!”17 Karácsony böjtjén sötétedés után a katolikus falvakban kántáló gyerekek jártak a házakhoz. Oldalukon vászontarisznya, kezükben csörgős bot volt. Karácsonyi dalokat (Mennyből az angyal, Csordapásztorok stb.) énekeltek, amiért mákos gubát, aszalt szilvát, almát vagy diót kaptak. Az ipolyhídvégi, ipolynagyfalusi és bussai gyerekek „ablakok alá” vagy „mennybölözni” jártak, s szövegeikben a Kis- jézust aranyalmaként jelenítették meg: „Nagykarácsony éjszakája, A Kisjézus neve napja, A Kisjézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja.” (Ipolynagyfalu) „A Kisjézus aranyalma, Szűz Mária édesanyja, Jaj, szeginy, de fázik, Könnyeitől ázik...”18 (Bussa) A fenti énekek szövegéhez hasonló volt a kelenyei gyermekek által 1941- ben előadott kántáló első strófája. Manga János az általánosan elterjedt ének következő két versszakát is lejegyezte: „Nagykarácsony éccakája, A Kis Jézus aranyalma, A Kis Jézus aranyalma, Boldogságos szűz az anyja. Nincsen neki subácskája, Sem sarkantyús csizmácskája. Hogy is volna subácskája, Mert elveszett báránykája. János pajtás, menj előre, András pajtás, fordítsd össze. Mivel András nagyon öreg, Nyája után lassan siet.”19 Ugyanebben a faluban a kisebb gyermekek énekükben az Istennek ajánlják fel az almát:
