Irodalmi Szemle, 2004
2004/12 - KAROL TOMIŠ 75 ÉVES - Csáky Károly: A karácsonyi ünnepkör köszöntői, jókívánságai
A karácsonyi ünnepkör köszöntői, jókívánságai ni mágikus cselekedetükkel a református perőcsényi gyerekek is, amikor a földre öntött dió közé heveredtek.7 A karácsony böjtjét megelőző napok estéjén került sor a Szentcsalád-járás- ra. Ezt egyes községekben (Palást, Kelenye, Csáb) még ma is gyakorolják, de legtöbb helyen már csak a templomban mondják a Szentcsalád-kilencedet. A betlehemi történet egyik jelenetét megelevenítő szokás részletes leírásával, változásainak elemzésével itt nem foglalkozunk, csupán a szövegi részről ejtünk néhány szót. A szálláskeresés XX. századi elterjesztésében nagy szerepe volt az egyházi ponyvairodalomnak. A szokás érzelmileg, hangulatileg előkészíti a karácsony misztériumát, ezért az egyház is támogatta. Imaszövegein kívül a vallásos népénekek érdemelnek figyelmet. Az Estéli ének sorai többek közt a fény és a sötétség ellentétét tükrözik, a felkelő nap, illetve a csillagok ragyogását idézik. Isten, Mária és Jézus itt az égitestekkel együtt az örökkévalóság, az örök körforgás szimbólumai. Az Elbúcsúzó énekben egyszerre emlegetik a bűn égetését, az élet viharát a csillagként tündöklő Máriával és Szent Józseffel, akik védelmezőink és segítőink is egyben, azonkívül, hogy a kisded földi születését vállalták:8 „O, Jézus, Jézus, légy velünk, Könyörgünk néked, szent békességed add nekünk. Ha a bűn éget, ha ver az élet vihara, Csillagunk, éjben, segíts a vészben, Mária. Mária őre, hű kísérője, Szent József, a betegágynál és a végórán védelmezz. Ha erőnk nincsen, példátok intsen, Szentcsalád, ha szívünk tiszta, megnyílik majd a mennyország.” A Szentcsalád-kilenced alkalmával, a rózsafüzér s a bizonyos imádságok u- tán énekelték a „vak kovács énekét”, amely tulajdonképpen egy Európa-szerte ismert ballada. Ennek a palóc nyelvterületen is megannyi változata ismert. A Szent- család-járást tárgyaló tanulmányunkban mi is részletesebben foglalkozunk vele, itt pedig egy Heves megyei változatot közlünk Manga János gyűjtéséből. Ebben is tanúi lehetünk a balladai konfliktusoknak - a szegény-gazdag közti ellentétnek a csodás elemeknek (a segítőkész leány csonka keze kinő, vak szeme megnyílik) stb. „Bujdosik Mária Országba, világba, Bemegyen, bemegyen, Egy gazdag kovácsho. Hallod-e, te kovács, De nagy gazdag kovács, Csak egy éccakára Aggyá nékem szállást.
