Irodalmi Szemle, 2004

2004/2 - Kmeczkó Mihály: Utóirat (versnovella)

Kmeczkó Mihály

Utóirat

(Előző életemhez)

(Versnovella)

Albert Einstein, Amos Oz Lyall Watson és mások vendégszövegeivel

1.

Akkor élek, ha írok.

Ha nem írok, cserbenhagy a sorsom.

Idegen lénnyé változom.

Mintha szerepet cserélnék az árnyékommal.

Az íráson túli létem

(Innen - azaz odaátról - nézve)

Tetszhalott Lét.

Látszatlét.

Siralomház.

Világnyi Nagy Siralomház.

(Járkálj csak, halálra ítélt!)

Felkelek, lefekszem, gondoskodom.

(Vigyázz a vizedre, Hal!)

Teszek-veszek, igyekszem, hajtom-űzöm magam.

Hogy elvonjam a figyelmemet.

Megfeledkezzem a lényegről.

Ami bennem van.

Ami nem én vagyok.

És mégis én.

2.

Testem csapásain át- meg átgázolnak a hullámcsordák.

Belső tájaimon szabadon táblából a kozmikus elem.

Sejtjeimben gyülekeznek elbitangoló erőterek.

Meghálnak bennem békés hullámhadak.

Sej, élet, élet, Állatélet, ez aztán az élet -