Irodalmi Szemle, 2004

2004/12 - Szalay Zoltán versei (Agyhalál, Nincs vadon, Korkép, mintha béke...); Csehy Zoltán: Orpheusz lantja, Dávid hárfája

Csehy Zoltán

Petrarca-corpus legsikeresebb darabjainak bizonyultak, hiszen e ritmikus prózában megírt, ezúttal a dávidi költészeteszmény jegyében fogant zsoltárszövegek magyarul már a Festetics-kódexben megjelennek (a fordítások 1494 előtt keletkezhettek, a kódexben Penytencya tharthasrol walo psalmusok cím alatt). A megrendítő erejű, szenvedélyes, súlyos veretű bibliai sorokra rímelő, a zsoltárköltészet gondolatritmusait híven idéző költemények Petrarca rímes-időmértékes alkalmi, epigram- maszerü verseihez hasonlóan a középkor színeit varázsolják elénk.

Végezetül a válogatás szempontjairól: jelen összeállítás keresztmetszetet kínál Petrarca latin költészetéből, mind az orpheuszi (antik), mind a dávidi (keresztény) térfelet érintve, sőt, leginkább talán épp a kapcsolódási pontokra ügyelve, s nem titkolt célja, hogy belopja a latin Petrarcát is, ha nem is a teljes magyar köztudatba, de legalább a míves, tudós, időmértékes zenéjü költészet iránt fogékonynak mutatkozó olvasók szívébe.

JEGYZETEK

1 Vö.: BABITS Mihály, Az európai irodalom története, Bp., Nyugat Kiadó és Irodalmi R. T., é. n., 192-196. Petrarca teljes Daloskönyve magyarul 1967-ben jelent meg KARDOS Tibor szerkesztésében, az Európa Kiadó gondozásában. A Daloskönyv természetéről a legbehatóbban: Marco SAN- TAGATA, Bevezető Petrarca Daloskönyvéhez, ford. TEKULICS Judit, Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 2004/1-2, 37-95. Petrarca életrajzi adataira, költészetének biográfiai vonatkozásaira - mivel a magyar szakirodalom e téren gazdagnak nevezhető - itt nem térünk ki. Petrarca latin prózai művei közül magyarul több is hozzáférhető: egy válogatás Petrarca leveleiből (PETRARCA levelei, ford. KARDOS Tibor, Bp., Gondolat, 1962.), a Kétségeim titkos küzdelme (Secretum, ford. LÁZÁR István Dávid, Szeged, Lázi, 1999) és a De sui ipsius et multorum ignorantia - Önmaga és sokak tudatlanságáról című munka (ford. LÁZÁR István Dávid, Szeged, Lázi, 2003, kétnyelvű kiadás). A magyar Pet- rarca-fordításhagyomány és -kutatás terén kitűnően eligazít MÁTYUS Norbert 2004 márciusában megjelent bibliográfiája: Petrarca in Ungheria - Petrarca Magyarországon 1494—2004, Budapest, Istituto ltaliano di Cultura, 2004, nemzetközi téren pedig a Helikon ünnepi Petrarca-száma (2004/1-2).

2 A névfejtés, névkód vonatkozásában a legtovább Remo CESERANI jutott „Petrarca”: Egy költői ön-újrafeltalálásból született név című tanulmányában (Helikon, 2004/1-2, 136-152).

3 Albertini MUSSATI Patavini Tragoediae duae (...) et alia auctoris Poemata, Epistolae ni- mirum, Elégi, Soliloquia, Eclogae et Fragmenta, Lugduni Batavorum, 1722.

4 írásomnak az első ecloga elemzéséről szóló része a Helikon Petrarca-számában jelent meg (2004/1-2, 166-176).

5 Vö. Nicholas MANN, In margine alla quarta ecloga: piccoli problemi di esegesi petrar- chesca = Studi Petrarchesci 4 (1987), Padova, 17-18. A kommentárokhoz: A. AVENA, II Bucolicum carmen e i suoi commenti inediti, Padova, 1906. Az első idill modem kommentárja: Margith BERGHOFF-BÜHLER, Das Bucolicum Carmen des Petrarca. Ein Beitragzur Wirkungsgeschichte von Vergils Eclogen, Bem Berlin-I'rankl'url /M -New York Paris -Wien. Péter Láng, 1991, 90-111.

6 Az elsőség kötetkompozíciós szinten, nem pedig kronológiai dimenzióit tekintve értendő. A művet 1347 és 1349 között írhatta. Az idillek alapkronológiáját Carrara állította össze: E. CAR- RARA, I commenti antichi e la cronologia delle ecloghe petrarchesche = Giornale storico della let- teratura italiana, 28 (1986), 123-153. Kompozíciós és szövegkritikai aspektusok: Nicholas MANN, The making of Petrarch’s „Bucolicum carmen": A Contribution to the History of the Text = Italia medioevale e umanistica, 20 (1977), 127-182.