Irodalmi Szemle, 2004
2004/11 - MARGÓ - Vörös Ilona: Fürge, Rigó (életképek)
MARGÓ VÖRÖS ILONA Fürge Az unokák már nagyon várták a Mikulást. Azt hiszem, valamennyi gyerek így van ezzel ebben a korban. Mivel mindkét fiú már iskolás volt, az ajándékok komplikáltabb részét latolgatták kíváncsian, mi is lesz az. Végre eljött a nagy nap, azaz annak az estéje. A szokásos piros papírba csomagolt ajándékok között volt egy csomagolás nélküli nagyobb doboz is, melynek a fedele csak lazán volt lezárva. Ám ez a fedél is megmozdult, és egy rövid, fehér szőrű, fekete pettyes kutyus kukucskált ki belőle. Csillogó nagy szemeivel az ott guggoló két fiút nézte. Az unokák örömükben nagyot rikkantottak, apát, anyát csókolva mondtak köszönetét ezért a nagyon kedves ajándékért. A zaj hallatán a kutyus újra a doboz fenekére kuporodott, onnét vették elő a fiúk és felváltva, szaporán simogatták, becézgették. A kutyus végül megértette, hogy jelenlétét öröm veszi körül, erre ö is kifejezte örömét, foltot eresztve a plüss-szőnyeg mintázatára. Oda se neki! Most örül kutya, gyerek, s kergetőzés, gyakori sikongás, vidám ugatás lett úrrá a lakásban. Ám ebbe is bele lehet fáradni és jól meg lehet éhezni. A család az asztalhoz ült, a kutyus a szőnyegre, ahonnét nagy szemekkel figyelte az éhes társaságot, s rövid vakkantásokkal jelezte, hogy ő is megéhezett. Anyuka egy műanyag tálacskát teli töltött meleg étellel, de a kutyus azt egy pillanat alatt megette, és újra vakkantott. Alig győzte a mama az ételt újra kiosztani. Végül így fakadt ki: Jaj de fürge vagy az evésben! A gyerekeknek tetszett a fürge szó, úgy döntöttek, hogy ezzel a kutya névadása is megtörtént. Ezután így nevezték az új jövevényt. Hathetes létére hamar elsajátította saját nevét, sőt, több rövid szót is megtanult. A napok gyorsan teltek, s Fürge lassan megszokta a házirendet. Karácsonyi látogatóba már ő is eljött a családdal. Jó ösztönével felismerte, hogy itt nekem kell jeleznie, hogy az ő részére is tálaljak. Azt is bebizonyította, hogy nevének teljes mértékig megfelel, mert a tálacska nálunk is gyorsan és többször kiürült. A tavasz jötte bonyodalmat keltett Fürge körül. Az történt, hogy a kutyus, kutyává nőtt, szép ebbé fejlődött, s kinőtte a panelház lehetőségeit. Gondot okozott, hogy ezután hol legyen elhelyezve. Némi tanácskozás után úgy döntött a család, hogy egy nagy udvarral rendelkező idősebb rokonnál helyezik el Fürgét. így is történt. A nagyobbik unoka ezután is vállalta a kutya nevelését, sétáltatását. Ám ez a séta kevésnek bizonyult. Fürge a nap java részében az udvart járta széltében-hosszában, beleértve az udvari virágágyást is. Ezzel újabb bonyodalmat keltett. A vége az lett, ha nem viszik el a kutyát, ők szélnek eresztik, mert hiába fenyítik, Fürge nem érti meg, hogy a virágágyás nem sétatér. így került Fürge az egyik kutyakedvelő fiatal házaspár kertes házába, ahol szívesen tartózkodott. A család, a nagyfiú, ezután is sétáltatták, időnként autóval kirándulásra is magukkal vitték. így ismerkedett meg Fürge az autózás tengeri betegségével. Valahogy nehezen viselte a technika eme vívmányát. Azért az autózás számára mindig
