Irodalmi Szemle, 2004
2004/10 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (4) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM rom évfolyamos polgári iskola fölé szervezett egyéves tanfolyam státusa rendezetlen, és ezért kívánatosnak vélte annak átalakítását az iskola szerves negyedik évfolyamává. A szlovák polgári iskolák párhuzamos magyar tagozatainak különválasztása és önálló magyar iskolákká való szervezése - magyar igazgatók vezetése alatt- ugyancsak a Polgári Iskolai Szakosztály által felvetett, sürgősen megoldandó kérdések között szerepelt.20 Kovács Alajos elnök irányításával a vezetőség minden adandó lehetőséget kihasznált arra, hogy az iskolaügyi kormányzat felé valamilyen módon közvetítse a felvidéki magyar tanítóság és oktatásügy legégetőbb személyi, szakmai és nemzeti elvárásait. Erre 1936. november 7-én nyílt újabb lehetőség Komáromban. Emil Franké iskolaügyi és nemzetművelődésügyi miniszter ugyanis ezen a napon - szlovákiai körútja során - Komáromba is ellátogatott. A miniszter többek között látogatásával megtisztelte a bencés gimnáziumot, a város polgári iskoláit, valamint a római katolikus elemi népiskoláit. A Szlovákiai Általános Magyar Tanítóegyesület vezetősége ügyesen kihasználta ezt az alkalmat, és Kovács Alajos elnök vezetésével egy hattagú küldöttség kereste fel a minisztert, akinek átnyújtották az erre az alkalomra készült memorandumukat. Ebben többek között kérték a tanítóképzés megreformálását, s ennek folyományaként az externista képesítő vizsgák eltörlését, valamint egy kétéves pedagógiai akadémia felállítását, amelynek keretében megvalósítható lett volna a tanítóság főiskolai képzése.21 * * * Az önmagát eleitől fogva „politikamentes” egyesületnek hirdető Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület az 1938. esztendő nagy politikai hullámverésének közepette ugyancsak politikai jellegű lépések megtételére szánta el magát. A Tanítóegyesület központi vezetőségének 1938. május 25-én Léván megtartott ülésén Kovács Alajos elnök javaslatára döntés született arról, hogy ösz- szeállítanak egy terjedelmes memorandumot, amelyet megküldenek az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztériumnak, a Nemzetgyűlés mindkét házának, valamint a politikai pártoknak. Kovács Alajos elnök azzal indokolta javaslata beterjesztését, hogy mivel küszöbön állanak a nemzetiségi statútum körüli tárgyalások, a magyar tanítóságnak is meg kel! fogalmaznia a maga elvárásait, számba kel! vennie a magyarság oktatásügyi sérelmeit, amelyeket a hatalomnak majd orvosolnia kell.22 A memorandum rövidesen valóban el is készült és azt 1938. július 15-i számában a Magyar Tanító is teljes terjedelmében leközölte. A memorandum bevezető része - mintegy az utána következő követelések preambulumaként - szükségesnek tartotta megindokolni e terjedelmes emlékirat összeállításának és a tanügyi kormányzathoz való benyújtásának szükségességét: „A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, mely a szlovákiai magyar kultúra hivatásos munkásait egyesíti magában, közel két évtizedes fennál
