Irodalmi Szemle, 2004

2004/10 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (4) (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM lása óta szüntelenül azon fáradozik, hogy a szlovenszkói magyar kultúra leghaté­konyabb tényezőinek, a magyar népoktatásügynek és a magyar tanítóságnak anya­gi és erkölcsi érdekvédelmét a legnagyobb energiával és áldozatkészséggel szol­gálja. E nemes céljaink elérése és megvalósítása érdekében számtalan emlékira­tot nyújtott át az illetékes kormánytényezőknek. Ezekben az emlékiratokban előterjesztett sérelmek és kívánságok némelyi­ke megoldást nyert, azonban még mindig nagy a száma azoknak a panaszoknak és orvoslásra váró sérelmeknek, amelyeknek megoldását az egyesület ismételt előter­jesztéseinek dacára sem tudta elérni. Egyesületünk a csehszlovákiai nemzetiségi statútum tárgyalásaival kap­csolatban időszerűnek találja, hogy ezeket a megoldásra váró sérelmeket és kíván­ságokat, melyek a szlovákiai magyar kultúrának békés fejlődését és a kultúra hiva­tásos munkásainak, a magyar tanítóságnak lelki megnyugvását vannak hivatva szolgálni, összefoglalja és a tárgyalásokra hivatott tényezők elé juttassa. Egyesületünk e jogos kívánságainak teljesítését bizton reméli, mert ezek­nek megoldása fogja képezni biztosítékát a Szlovákiában élő magyar nemzetiség nyugodt és békés fejlődésének és az itt élő más nemzetiségekkel való harmonikus együttélésének. Már pedig ez a mai rendkívüli komoly és sorsdöntő időben első­rendű államérdek. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület az 1938. május 25-én Léván tartott központi gyűlésen hozott határozata alapján a megoldásra váró pana­szokat és sérelmeket az alábbi pontokba foglalta össze:23 Az összesen 26 pontból álló „Mit kíván a szlovákiai magyar tanítóság?” cí­met viselő emlékirat felölelte a felvidéki magyar pedagógustársadalomnak mind nemzeti, mind kulturális és oktatásügyi, mind pedig szociális és érdekvédelmi kö­veteléseit. Szó volt benne a magyar nemzetiségű gyermekek kizárólagos anyanyel­vi iskoláztatásának törvényes biztosításáról, a magyar iskolákban alkalmazható tanerők és iskolaigazgatók kötelezően magyar nemzetiségéről, magyar gyermek- menhelyek felállításáról, az anyanyelvi hitoktatásról, a magyar iskolák igazgatásá­ról, a magyar kerületi polgári és gazdasági iskolák felállításáról, magyar óvodák lé­tesítéséről, a tanítóképzés reformjáról, a hiányos magyar közép- és szakiskolai há­lózat kiegészítéséről, valamint önálló magyar egyetem felállításáról, a magyar is­kolák, tanulók és tanszemélyzet méltányos anyagi ellátásáról, a magyar iskolákban használatos tankönyvek felülvizsgálatáról, az iskolai könyvtárak megfelelő kibőví­téséről, a még mindig állampolgárság nélküli tanítók ügyének méltányos rendezé­séről stb.24 A memorandum publikálásával párhuzamosan a Tanítóegyesület lapjának felelős szerkesztője, Boross Béla szükségesnek látta még azt is kidomborítani a Magyar Tanító idézett számában írt vezércikkében, hogy a 26 pont között úgymond nincs egyetlenegy sem, amely szinte egy „tollvonással” ne volna teljesíthető. Vé­

Next

/
Thumbnails
Contents