Irodalmi Szemle, 2004
2004/10 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (4) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM képzéséről. Előadása végén Ocsovay a következő határozati javaslatot terjesztette a nagygyűlés elé: 1. A tanítók akadémiai kiképzése intézményesen oldandó meg. 2. Az Egyesület kebelében Kultúrbizottság szervezendő. 3. A tanítók intézményes továbbképzéséhez a Csehszlov. Magyar Tudományos Társaság, a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség és a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség közreműködését kérik fel. 4. A továbbképzés anyagi és erkölcsi támogatására kérje fel az Egyesület az államot és az egyházakat. 5. A Kultúrbizottságba meghívja a 3. pontban felsorolt intézmények, az állam és az egyházak kiküldötteit. 6. Az év szeptemberében kezdődő hathatós előkészítés után a továbbképzés 1936 nyarán feltétlenül megkezdődjék. 7. A Kultúrbizottságba kiküldöttek költségeit fele-fele részben viseljék a kp. és a járásköri pénztárak. 8. Az anyagiak biztosítására a kp. pénztár mellett Kultúralap teremtendő, melyben a kp. pénztár hozzájárulásán kívül minden, e célra érkezett adományok kezeltessenek. 9. A Kultúralap segélyezésére felhívja a tartományt, a járásokat és a falvak vezetőségeit. 10. A Kultúrtanács elnöke mellé előadó megválasztását javasolja. Ocsovay Imre határozati javaslatát a nagygyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták.13 Ezeknek az alapelveknek volt köszönhető, hogy 1936 nyarán Pozsonyban valóban megszervezhető volt három továbbképző tanfolyam, amelyen hozzávetőlegesen 200 magyar tanító vett részt.14 A Tanítóegyesület leglátványosabb rendezvénye az 1935. esztendőben azonban a közadakozásból felépített Magyar Tanítók Házának ünnepélyes felavatása volt 1935. augusztus 28-án Pozsonyban, a Hegyiliget melletti Hrobon utca 11-ben.15 Amint arról már szóltunk, a Tanítóegyesület keretén bellii 1930 augusztusában külön szakosztályként országos énekkar alakult Heckmann Imre lévai igaz gatótanító mint karnagy vezetésével. Az énekkart a hatóságok azonban 1935 tavaszán feloszlatták, arra való hivatkozással, hogy a Tanítóegyesület alapszabálya ilyen szakosztály működését nem teszi lehetővé.16 Ezért vált szükségessé a külön jogalanyisággal bíró, önálló egyesületként bejegyzett Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Énekkarának megalakítása. Erre a lépésre 1935. április 17-én került sor Léván. A SZMTOÉ elnökévé ugyancsak a Tanítóegyesület elnökét, Kovács Alajost választották meg. Az alelnök Beluch Imre, karnagy pedig az addigi karvezető, a lévai Heckmann Imre lett.17 Az évek múlásával a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület tehát méltán érezhette, hogy szervezetük a felvidéki magyarság társadalmi és kultu