Irodalmi Szemle, 2003
2003/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Kelemen Patrícia: Kanadai halabalu (rendhagyó útinapló)
Kelemen Patrícia B. I. szomszédom, aki harmincöt éve él Kanadában, fölvilágosított: Rútul becsaptak, mint minden tájékozatlan idegent. Orrom alá tolt egy ital recepteket tartalmazó listát, melyen a számtalan kotyvalék között új ösmerősöm nem szerepelt. A fölsorolt cáribou-cocktailók legszömyűbbikének az alábbi, Québec-City környéki téli italt találtam: Rossz minőségű brandy + friss karibuvér. Jájjj! Micsoda szerencse, hogy bécsaptak! A maple-sziruppal készült keverékek sokkal bizalomgerjesztőbben hangzottak. Elnevezése alapján a Porky Boné /Malackacsont nyerte meg legjobban a tetszésemet. B.I.-éknél még azon az estén alaposan kicsontoztunk egy malackát. A recept jól hangzik, mindenkinek szívből ajánlom. Érdekessége, csont senkinek sem fog megakadni a torkán - mi több: A malackát vegetáriánusok is élvezhetik. V2. oz. maple syrup, 1. oz. vodka, 1. oz. aftershock. 2.V2. oz. kahlua. A cukorpartyn általam bőségesén fogyasztott, és soha semmilyen fórumon nem publikált 1:1 arányú szirup-vodka keveréket ,/í hülye vendég itala” avagy „Vendéghülyítő”-nek anyakönyveztetném. Nagyon jó név, mert én találtam ki, és remek itóka, mert bitangul megjártam vele. * * * Nem lévén járatos Québec történelmében és néprajzában, magamban „Egyszer hopp, másszor kopp"-nak nevezem azt az időszakot, mikor a csizmaszárba is szirupot töltenek. Kialakulását azzal magyarázom, hogy a településektől távolabb élő farmerek még 150 évvel ezelőtt sem lehettek egészen biztosak holnapjukban. Nem tudhatták előre, mikor kell szedni a sátorfájukat, odébbállni, menekülni. Az aprónép meg a mindenórás asszony gyalogolt, a szemet zsákban háton vagy kocsin, a sódart, szalonnát kézben mentették, de bővebb mennyiségű szirup szállítása nem volt ennyire egyszerű. Hogy mégse maradjon az ellenségnek, netán a kóborló indiánoknak, s ne váljék a gyakori tüzek martalékává sem, igyekeztek elfogyasztani. Tavasszal, nyár elején a taligakerékre is ezt kenték, míg tartott. Reszelt torma azért sem kerülhetett húsvétkor a sonka mellé, mert lehetetlenség volt a méteres hó alól, a fagyott földből kibányászni a tormagyökereket. Québecben gyakorta van hó áprilisban. A rügyfakadás néha május közepén, északabbra még később indul meg, ezért a mindentől távol élő farmereknek a hús, a tojás mellett a szirup volt tavaszi, nyár eleji kalóriaforrásuk - táplálékuk addig, amíg az első gyümölcs, zöldség be nem érett. Mire a szirup elfogyott, jött a bab, krumpli, kukorica, gabona, tök. A szokás gyökerei 350-450 évre a múltba nyúlnak vissza, amikor az első francia „látogatók” eltanulták az őslakosságtól a szirupkészítés eme módját, akik az évnek e szakaszát a „Juharfák idejé”-nek nevezték. Az indiánok hogyan jöttek rá? - Kideríthetetlen. - Minden turistaismertetőben másként szól a legenda. Én ekként adom tovább:
