Irodalmi Szemle, 2003

2003/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Fónod Zoltán: „A gondolat is olyan mint a madár, seregben szárnyal szépen...” Szőke József születésnapjára

Beszélgetés Szőke Józseffel 75. születésnapja alkalmából

népi kollégista. Odaát irodalmi díjat nyert, s itt nyomban reá bízták az Alkotó Ifjúság szerkesztését, első irodalmi lapunkat. O is erősítette körünkben a „Fényes szelek” szellemét. De itt volt már Zsilka László is, aki később a Pionírok Lapját szerkesztette, és jött nemsokára Petrik József verselő,aki később a Kis Építő gyermeklapot pá- tyolgatta Szántó Gyurival, aki orvostanhallgató volt, de ő is verselt. Mindez együtt jelentős potenciális szellemi erő az akkor éppen formálódó szlovákiai magyar életben.

Ehhez társult az Új Ifjúság szerkesztőgárdája is, mint legnépesebb csapat, amelyről még nem szóltam. Nem volt ez állandó és csupa újságírói fenoménekből álló gárda. Évek kellettek hozzá, míg összerázódtunk, hivatásunkra ébredtünk. A lap domináns rovata mindig is az irodalmi-kulturális rovat volt, amelyet a legtehetségesebb fiatal irodalmáraink szerkesztettek. Török Elemér, Mács József, Cselényi László, Tóth Elemér, Batta György váltogatta egymást, s mindannyian markáns nyomokat hagytak a lapon.

Jómagam kezdettől tagja voltam a fiatal írók körének, amely a Szlovák írók Szövetsége mellett Egri Viktor és Szabó Béla pártfogásában tevékenykedett. Szűcs Bélával részt vettem a kezdő szlovák írók iskolázásán is, de még hosszú ideig nem döntöttem el, hogy az irodalomhoz pártolok-e. Jobban vonzott az újságírás. így aztán viszonylag későn jelent meg első prózai kötetem. Előtte inkább a szervezkedés és az irodalmi kritika kötötte le felbuzdulásaimat. Ezekben valóban inkább a szenvedély dominált, mint a hozzáértés. Jó példája ennek az a vita, amelyet 1951 novemberében Szűcs Bélával együtt robbantottunk ki Szabó Béla: Az első ajándék című kötetéről.

Ennek jegyei jelentkeztek később a fiatal írók első prózai antológiája, az Új hajtásoknak a bevezetőjében is, melyben az első köztársaság irodalmáról mondtam olyan hetyke véleményt, amelyre Fábry Zoltán is felszisszent.

• Prózaíróként Az asszony vár című elbeszélésekkel mutatkoztál be 1959- ben. Köteted hogyan fogadta a kritika ?- Mint mondtam, első prózai kötetem Az asszony vár című elbeszélésgyűjtemény viszonylag későn, 1959-ben jelent meg. A kritika igen kedvezően fogadta, de ez akkor semmi bizonyosat nem jelentett, mert minden új könyv megjelenése ünnepi eseménynek számított nemzetiségi életünkben. Egyedül Fábry Zoltán bíztató szavai hagytak komolyabb nyomot bennem.

• Nyög a föld címmel részletet közölt az Új Ifjúság (1954 áprilisában) készülő regényedből. Mi lett ennek a kötetnek/kéziratnak a sorsa?- Annak a regénynek a kéziratára emlékeztetsz, amelyet a háború befejezésének 10. évfordulóján kezdtem írni, de mindmáig befejezetlenül lapul a szekrényemben. Jó lenne befejezni, legalább a háború befejezésének 60. évfordulójára.

• Az ötvenes évek indulásait jócskán gáncsolta a sematizmus, meg a dogma