Irodalmi Szemle, 2003
2003/8 - TALLÓZÓ - Dési András: „A birodalom után”
TALLÓZÓ — Amerika már az ötvenes-hatvanas években birodalom volt, igaz, akkoriban a világot a kommunizmustól védő „Jó birodalma”. A Szovjetunió bukása kettős hatással járt Amerikára nézve: egyfelől a győzelem illúzióját keltette, másfelől elindított egy gazdasági átalakulást. Miközben mindenki az amerikai finánctőke erejéről és hatalmáról beszél, nem veszik észre, hogy nem a világ függ Amerikától, hanem pont ellenkezőleg, Amerika van kiszolgáltatva a világnak. Az USA ragadozómagatartásának kialakulásában szerepet játszik a külkereskedelmi hiány ijesztő megugrása. A deficit az 1990-es 100 milliárd dollárról 2000-re 450 milliárd dollárra nőtt. Amerikának a „túléléshez” naponta legalább 1,5 milliárd dollára van szüksége, ezt csak úgy tudja biztosítani, hogy magához vonzza a pénzpiaci befektetőket. • Az elemzéséből kiderül, hogy a ragadozómagatartás már Clinton második elnöki korszakában elkezdődött. A republikánusok hatalomátvétele milyen hatással volt e folyamatra? — Amerika egy rövid visszahúzódás után már a kilencvenes évek közepétől igyekezett a világ felé nélkülözhetetlenségét és vezető szerepét bizonyítani. A republikánusok akkor vették át a hatalmat, amikor Amerika belső gazdasági és morális válsága, a világtól való gazdasági-pénzügyi függősége egyre riasztóbb mértéket öltött. A jelenlegi helyzet paradoxona, hogy éppen azok a republikánusok kormányoznak, akik globális jelenlétre áhítoznak, de Amerika-központú világképük az elzárkózás és a provinciális imperializmus elegyére épül. • Szintén tabut dönt azzal, amikor azt írja: Amerika az iszlám terrorizmus u- niverzális fenyegetését ürügyként használja fel az állandó hadiállapot intézményesítésére. — Az iszlám világban tapasztalható nyugtalanság egy átmeneti állapotot fejez ki. Ez a világ az ími-olvasni tudás és a születésszabályozás elterjedésével egy nagyszabású modernizációs korszakon megy keresztül. Ilyesmit az európai országok is átéltek, a radikális változások sokszor erőszakhullámot váltottak ki. Az arab és az iszlám világ fő problémája, hogy nincs a soraiban igazán vezető, katonailag és gazdaságilag meghatározó hatalom. A szélsőséges iszlámizmus valójában a hagyományos iszlám válsága. Látni kell, hogy szeptember 11. óta az iszlám terrorizmus nem tudta átlépni az iszlám világ határait. Nem mondom, hogy nem létezik veszély, de a terrorizmust nem lehet stratégiai veszélynek tekinteni. • Azután sem, hogy az Egyesült Államok Irakban látványosan kiterjesztette közép-keleti katonai jelenlétét. — Nézze, az én szememben az iraki háború egy jól megrendezett színházi előadás volt, amely elsősorban a médiának szólt. Egy pillanatig sem sajnálom Szaddám Huszeint, de Amerika Irakban egy jelentéktelen diktátor ellen viselt ha
