Irodalmi Szemle, 2003
2003/8 - TALLÓZÓ - Dési András: „A birodalom után”
TALLÓZÓ dat. Az Egyesült Államok valójában Európa ellen háborúzott. A tét nem Szaddám megbuktatása, hanem az volt, hogy a Közép-Kelet amerikai katonai ellenőrzés vagy európai gazdasági-pénzügyi befolyás alá kerül. Amerika első számú félelme Európa, nem véletlen, hogy jó ideje Európa megosztására törekszik. Az európai vezetők hosszú ideig nem fogták fel, hogy az alkotmánytervezettel kísért gazdasági-pénzügyi integrációval, a formálódó európai fegyverkezési és űrprogramokkal, a népszavazásokkal megerősített keleti bővítéssel valójában halálos veszélyt jelentenek Amerika számára. Az is érdekes, hogy a nyugat-európai vezetők egy-másfél éve még a Tony Blair-i felfogásban, vagyis egy erős és Amerikával szövetséges Európában gondolkodtak. A Bush-kormányzat háborús menetelése azonban sok mindent megváltoztatott, a többi között megkezdődött a szövetségesi viszonyok átalakulása. Amerika sorra vesztette el szövetségeseit, Franciaország és Németország után még Törökország is dezertált. Az USA gyengeségét mutatja, hogy bűnbaknak az atomfegyvere ellenére gazdasági-pénzü- gyi értelemben középhatalomnak számító Franciaországot szemelte ki. Amerika azonban ahhoz is erőtlen, hogy „megbüntesse” a franciákat. Bushnak, ha 24 órára is, de el kellett jönnie az eviani G8-csúcsra, hogy kezet rázzon Chirackal. • Könyvében azt jósolja, hogy a világhatalmi viszonyok kiegyensúlyozódnak, s ebben Európa és Oroszország szövetsége jelentős szerepet tölt be. — Európának a megosztottság és az Egyesült Államokétól még messze elmaradó fegyverkezési programjai ellenére valóban meg van a gazdasági-pénzügyi potenciálja ahhoz, hogy ellensúlyt képezzen Amerikával szemben. Oroszország egy szédítő mélységű társadalmi válság, gazdasági mélyrepülés után lassan kezd stabilizálódni. Putyin megértette, hogy a birodalmi korszak véget ért. Az orosz elnök expanziós politika helyett a világhatalmi erőegyensúly helyreállításának szükségességében gondolkodik. Nem állítom, hogy Moszkva csak úgy lemondana Nagy-Oroszországról, vagyis Franciaország, Ukrajna, Kazahsztán ellenőrzéséről, az ambíciók és lehetőségek itt véget is érnek. • A kelet-közép-európai fülnek nem hangzik túl bizalomgerjesztőn Nyugat- Európa és Oroszország egymásra találása. — Nézze, nem arról van szó, hogy valamiféle Amerika-ellenes új szuperpaktum születne. Kelet-Európának lassan rá kell ébrednie arra a stratégiai valóságra, hogy megszűnt konfliktusövezetnek lenni. Hasonló dolog történt az elzásziakkal is, akik egy szép napon megértették, hogy a régióért már nem háborúznak egymással a franciák és a németek. • Európa emancipációja lehetséges-e a megosztottság és gazdasági recesz- szió korszakában? A „vén” és az „új” Európa miként kezelje az Amerikának nevezett problémát?
