Irodalmi Szemle, 2003

2003/7 - NYELV ÉS ÉLET - Lanstyák István: Kódváltás és fordítás (tanulmány)

NYELV ÉS ÉLET

A beszélő nyilvánvalóan a szlovák zaškatuľkovať igére gondolt, miközben magyarul fogalmazott, de ennek nem ismerte magyar megfelelőjét, a beskatulyáz szót (vagy pedig úgy gondolta, hogy a beskatulyáz a magyar nyelvben valójában nem létező tükörfordítása a szlovák zaškatuľkovať igének). Nem akarván kódot váltani, a szlovák igét egy kevésbé specifikus, és a kontextusba nem túlságosan illő igével „helyettesítette” (csoportosít), mivel azonban úgy érezte, hogy ez mégsem jó megoldás, kódot váltott. Nyilvánvaló, hogy az „úgy csoportosítottam” az (addig) el nem hangzott, de a beszélő gondolataiban felmerült Jak som si ho zaškatuľkovala” szekvencia „fordítása” (vagyis a beszélő tulajdonképpen egy el nem hangzott „forrásnyelvi” szövegrészletet „fordított”). Mivel a beszélő - amint láttuk- nem ismerte a zaškatuľkovať ige pontos megfelelőjét, a fordítása természetesen eleve nem lehetett pontos.

A 14. példában (1. Mojzesová 1996:82) a beszélő - egy könyvelő - alapvetően egynyelvű megszólalása során egy szlovák szóra gondol, mivel azonban nem jut azonnal eszébe a magyar megfelelője (valójában nem is létezik „a” magyar megfelelője, csak különféle megközelítései), kódot vált, utána viszont közli a vendégnyelvi betét két lehetséges magyar fordítását is. A részlet egy szociolingviszti- kai interjúból való, s feltételezhetjük, hogy informálisabb beszédhelyzetekben ez a fordítás akár el is maradt volna (vagy helyettesíthette volna egy magyarázkodó me- tanyelvi megjegyzés, pl. „hogy szépen fejezzem ki magam magyarul”), legalábbis ha a beszélő nem áll túlságosan a purizmus ideológiájának a befolyása alatt.

14. Úgyhogy, ha én azt a hónapot úgy zárom, hogy minden ül10, akkor biztos vagyok benne, hogy engem (.) nem érhet (.) ö (..) nemôžu mi vytknúť nikdy (.) nem (.) érhet kritika, no, nem marasztalhatnak el, mer tudom biztosan, hogy azt addig néztem, míg nem ülL és és nem állíthatja senki, hogy (.) valamit rosszul csináltunk ott meg.

13. ... úgy csoportosítottam azt az embert, tak som si ho zaškatuľkovala, hogy nem tudnák megint változtatni.

... úgy csoportosítottam azt az embert, úgy skatulyáztam őt be, hogy nem tudnák megint változtatni.

A kétnyelvű beszélő nemcsak olyankor „gondolkodik” a másik nyelvén, a- zon, amely éppen nem a társalgás alapkódja, amikor valakit idéz, hanem egyébként is előfordul vele, hogy a másik nyelv egyik szava, szerkezete jut az eszébe, különösen, ha az éppen beszélt nyelv a nem domináns nyelve (vagy domináns nyelvének egy nem domináns regisztere). Az alábbi példa ismét a két testvér beszélgetéséből való, de az idézet csak az egyik testvér megszólalását tartalmazza (Husáriková 2003:73):