Irodalmi Szemle, 2003
2003/7 - NYELV ÉS ÉLET - Lanstyák István: Kódváltás és fordítás (tanulmány)
NYELV ÉS ÉLET Lanstyák István Kódváltás és fordítás A CÉLKERESZTBEN A SZLOVÁKIAI MAGYAR NYELVI VALÓSÁG I. írásomban a szlovákiai magyar nyelvi valóságnak egy olyan szeletét veszem szemügyre, amellyel nyelvészeink is csak legújabban kezdtek intenzívebben foglalkozni, íróink pedig máig sem nagyon mernek - nyilván a szlovákiai magyar beszélőközösségben erősen élő purista nyelvi ideológiák miatt - szembenézni vele: a kétnyelvű1 beszédtevékenységet. A kétnyelvű beszédtevékenység vizsgálata a szlovákiai magyar beszélőközösségben a 90-es évek közepén kezdődött; az eddig megjelent tanulmányok, doktori értekezések és szakdolgozatok elsősorban a kódváltásnak a különféle vonatkozásait vizsgálják: áttekintik legfontosabb indítékait és funkcióit (Lanstyák-Szabómihály 1996, Lanstyák 2000a: 159-168, 2000b; Németh 2002); bemutatják nyelvtani törvényszerűségeit (Némethová 2001; Lanstyák 2003a); külön foglalkoznak sajátos típusával, az írott nyelvi kódváltással (Lanstyák 2000a: 168-176; Lintnerová 2001; Kulcsárová 2002; Bergendi 2002; Jastrabská 2003), valamint azzal, milyen jellegzetességei vannak a kódváltásnak egyes nyelv- használati színtereken: iskolai környezetben (Krcseková 1994; Vanco 1998a; Bergendi 2002), munkahelyen (Debnár 1994; Mojzesová 1996), családban (Husáriková 2003). Van olyan munka, amely a gyermekkori kétnyelvűség kontextusában vizsgálja a kódváltást (Vanco 1998b), s olyan is, amely a nyelvleépülés tanulmányozása során tér ki rá (Rabec 2003). Egy további dolgozat a laikus fordítók írott nyelvi fordításaiban jelentkező kódváltással foglalkozik röviden (Jastrabská 2003:33-46). A kétnyelvűség, nyelvérintkezés és fordítás öszszefüg- gése annyira friss téma, hogy az előbb említett szakdolgozaton kívül csak kéziratos, ill. megjelenőben lévő munkákra tudunk hivatkozni (Lanstyák 2003b, Lanstyák megjelenés alatt1, megjelenés alatt2, megjelenés alatt3). A kétnyelvű beszédtevékenységnek, amely nyelvi szempontból rendkívül érdekes jelenség, csak bizonyos vonatkozásaival foglalkozom most, elsősorban a- zokkal, amelyek nyelvi szempontból a fordítással rokoníthatók annyiban, hogy az ún. függő beszédtevékenység fogalomkörébe sorolhatóak. A fordított szöveg nyelvi jellegzetességei alapvetően két fontos tényre vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a fordító kétnyelvű ember2, aki kétnyelvű mi
