Irodalmi Szemle, 2003
2003/7 - EZ IS A MÚLT... - Komlósi Lajos versei (Mélabús húrokon, Öregember, Villanás volt az életem)
Komlósi Lajos versei Villanás volt az életem Most, hogy minden messze van, a gyermekkor, a virgonc ifjú évek, éjfél felé, hajnaltájon lehunyt szemmel vissza-visszanézek. Távolba, közeibe, keskeny és széles utakra, emlékfoszlányok után kutatva szíven ver a kérdés: mi dolga volt Istenemnek, hogy néhány évre itt felejtett? Láttam az élet forgószínpadát: ágyúk ugattak, bomba-áldás hullt az égből; aztán fecskék jöttek békés kéklő messzeségből. A lányok szerettek, de bőven meg is csaltak, most másokat szeretnek vagy talán meghaltak. Egy lakik a szívemben, bezárt énem rejtett kulcsát megtalálta, s nyári estén, téli éjjel Chopin g-moll balladáját játssza. Ennyi volt... Sok vagy kevés? Életen túl, halálon innen minden úgyis a semmibe vész. Villanás volt az életem, mit tartós fénynek szánt az Isten, valami aztán közbejött s rám már több ideje nincsen...
