Irodalmi Szemle, 2003
2003/7 - Duba Gyula: Szerelmes földrajzom (2.) (esszé)
Szerelmes földrajzom (2.) FELFÖLDI ESZMEISÉG? Az eddigiekből is kitűnhet, hogy az országrész - mely ekkor maga az ország! - szellemi természetrajzát és magyar jellegének vonásait igyekszem kitapintani, amelyek hatással lehettek a nemzeti értékrendre és történelemszemléletre. Némely vonásukban talán annak éppen a lényegét jelentették. A felföldi közérzet és az egész magyar identitás kapcsolatát vázolom. Mint él és hagyományozódik a tájban a szülőföld élménye, a hazafiság és a nemzettudat? A fogalmaknak mind a racionális, mind a metafizikus összetevői nyilvánvalóak, érzelmi és tudati vonásai sajátosak. A kettősség jegyeit talán a táj is magán viseli? Mennyire jelentősek és meghatározók ezek a vonások és értékek a magyar létszemléletben? Az északi hegyek méltósággal, zordan őrzik nyugalmukat, a középhegységek rengetegeik csendjét. Váraik legendák helye - Stibor vajda Beckója, Báthory Erzsébet Csejtéje -, kényurak és rablólovagok fészkei - Csák Máté Trencsénje, a Bebekek Muránya, Krasznahorkája megannyi ősi nemesi család fellegvára. Különböznek a déli végváraktól. Azok kapitányok vezényelte védelmi gócok olyan időben, amikor a nemzet szinte hatalmon kívüli helyzetben, állandó és többrétű önvédelemre kényszerült. Ballagi Mór nagyszótára szerint a „végek”, „valamely ország, tartomány határa”, tehét, tapasztalatból tudjuk, az állandó mozgás és változás földje, képlékeny táj! Gyakran hadak útja, felvonulási terület, rendezetlenség, átjáróház. Itt él hat évszázad óta a felföldi magyarság. Keskeny zöld csík a térképeken, folyók kék ereivel átszőve a fölébe terpeszkedő hegyek barna tömbje alatt. Mintha irdatlan súly nyomná! Nyugatról huszita, majd zsoldos hadak özönlik el, keletről Bocskai hajdúi és Rákóczi György, majd Betlen Gábor protestáns katonái, aztán Thökölyi Imre és II. Rákóczi Ferenc kurucai, bocskoros talpasok és patkós lovak, vasalt szekerek és vasas németek tapossák földjét. A török is fel-felcsap délről, vilajeteket, közigazgatási egységeket szervez, az adófizetők névsorai akár korabeli népszámlálási ívek lehetnének. Rimaszombat hódoltsági terület, mint Érsekújvár, a városban azonban nem állomásozik török katonaság. A város mind a szultánnak, mind a magyar királynak adót fizet. Tudathasadásos állapot, mint kissé a kettős kötődés! Elnyomó hatalmak között őrlődni öntudatvesztéssel járhat. Jobbik esetben pedig azzal, amit a táj és népe máig követ: a teremtő védekezés magatartását kimunkálva, alkotói értelemben megélni és gyakorolni a dolgos önvédelmet és gerinces helytállást! A történelem állandóan feladja a leckét a magyarságnak: hűen önmagához - megmaradni! Előtérbe kerül a szülőföld, mint ragaszkodásunk tárgya és a lélek nyugalmának, biztonságérzetének alapja. A kuruc költészetnek mind a magyar, mind a szlovák darabjai „nemes országunkról”, „édes hazáról”, majd keserű bujdosásról szólnak. A Csínom Palkó, Csínom Jankó... Balassi „vitézénekeinek” dacos utódja, ilyen a „Te vagy a legény Tyukodi pajtás...” is, Buga Jakab éneke - Mit búsulsz, kenyeres...? - már a csüg- gedés és remény dala. A Bujdosó dala pedig a reménytelen emigrációé, mily tér-
