Irodalmi Szemle, 2003
2003/5 - TALLÓZÓ - Csernusné Ortutay Katalin: Nyelvtörvények, elnemzetlenítés (esszé)
TALLÓZÓ latát végül 1951 januárjában megszavazta a parlament, így lehetővé vált négy regionális nyelv: a breton, a baszk, a katalán és a okszitán nyelv fakultatív oktatása az elemi iskolákban. A Deixonne-törvény gyakorlati alkalmazása azonban kudarcot vallott, még húsz évet kellett várni arra, hogy újabb törvényjavaslatokban foglalkozzanak a kisebbségi nyelvek kérdésével. 1974-ben az oktatható nyelvek köre kibővült a korzikaival. KÖZPONTOSÍTÁS, KONTRA RÉGIÓK Minek köszönhető ez a hosszú hallgatás után jelentkező érdeklődés a kisebbségi nyelvek és kultúrák iránt? Ennek oka egyértelműen a regionalizá- ciós törekvések felerősödésében kereshető, az afrikai országok ekkor zajló függetlenné válása is hozzájárult az autonóm törekvések jelentkezéséhez. Bár a De Gaulle elnök által kiírt 1969. évi népszavazás a regionalizmusról a mozgalom bukását eredményezte, azért a régiók elégedetlensége foglalkoztatta a kormányt és kénytelen volt engedményeket tenni a régiók javára. A napóleoni központosított adminisztrációt felváltotta a regionális tanácsok által irányított közigazgatás. (Franciaország még ma is az egyik legcentralizáltabban működő európai állam.) Alain Savary közoktatási miniszter megpróbált életet lehelni a kiüresedett és hatástalan Deixonne-törvénybe. Savary 1984-ben a róla elnevezett törvényben valódi reformot kívánt megvalósítani a kisebbségi nyelvek oktatása terén. Ekkor kötöttek megállapodásokat a különböző egyesületi iskolák képviselőivel is, amelynek alapján a máig működő és állami finanszírozásban is részesülő iskolákban kétnyelvű oktatási programok alapján folyik a tanítás. Mindez valódi előrelépést jelentett ezen a téren, de túl későn érkezett. A kisebbségi nyelvek anyanyelvi beszélőinek száma rohamosan csökken, csupán az idősebb és főként kis településeken élő generáció őrzi még az anyanyelvét, a fiatalok többségének elsődleges szocializációja már francia nyelven történik, bár az egyesületi iskolákba egyre több gyermek jár, hogy megtanulja a nagyszülők nyelvét. A francia nemzeti nyelv diadalútja mára befejeződött, hegemóniája vitathatatlan. Csernusné Ortutay Katalin (História 2002/9-10)
