Irodalmi Szemle, 2003
2003/4 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Alabán Ferenc: Irodalmi kölcsönhatások világában (Z. Erdélyi Margit: Az irodalom és vetületei)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE alkotó működésének összetevőit válogatja ki a szerző, ahol is az interdiszciplináris helyzetet az adott szituáció és gyakorlat határozza meg. A (mű-)fordító személyisége és munkafolyamatai lényegének feltárását L. Erdélyi Margit irodalmi példával igazolja: Závada Pál Jadviga párnája című naplóregényének szlovák fordítását veti össze az eredeti mű szövegével, kiválasztott kétnyelvű részeivel. Kiemeli azt a fordítói leleményt, amely a magyar forrásnyelvi szövegben előforduló szlovák szövegszegmentumok szlovák célnyelvi kivitelezését illeti és az átkódolás folyamatát hitelesíti. Megállapítja, hogy a nyelvi ismeret és irodalmi műveltség, akár az interkulturális tájékozottság bázis és célzat egyben a konkrét műfordítói produkcióban. A tolmács személyiségjegyeit L. Erdélyi Margit kritériumrendszerben szemléli, és a magyar nyelvre történő konszekutív tolmácsolás néhány paranyelvi tényezőit tekinti át. Mivel a tolmács beszéde a befogadó számára jobbára auditív élmény, nem lehet közömbös, hogy összetevőinek szintje mennyire kultivált. Éppen ezért a tiszta, érthető és harmonikus kommunikáció érdekében a tolmácsnak egyúttal nyelvápolói teendője, szerepe is van, amely már a képzés és felkészítés során is funkcióval bír. Enélkül a tolmács nem teremthetné meg szakmai presztízsét, s köztesléte ellenére nem lehetne modellértékű kommunikátor minden beszélő, de legfőképpen minden hallgató számára. A kötet harmadik nagyobb fejezete az irodalom legszélesebb vetületét, a kultúra és a szellemi háttér irodalommal összefüggő rendjének néhány kiválasztott területét veszi szemügyre. Nem tartjuk véletlennek, hogy L. Erdélyi Margit részletesen foglalkozik a jelenünkben teret hódító világlátással és -érzülettel, tudományos és művészeti irányzattal, a posztmodernnel (A posztmodern néhány hozadékáról). A szerző írásának adalékjellegét hangsúlyozza, mégis biztosan állíthatjuk, hogy komplex összefoglalásról van szó, amely kitér nemcsak a posztmodern-definíció és az irányzat legfontosabb jegyeinek jellemzésére és értékelésére, hanem kellő szinten tárgyalja a posztmodern szellemiség és filozófia pluralitását, a szakirodalom sokféleségét, valamint az irodalmi interpretáció gyakorlatában hasznosítható sajátosságait. Szemléletének tartozéka a történetiség, a nyelvi aspektus és a szöveg jelentősége, amely a kötetlenséget és a szubjektivitást, az eklektikusságot és a játékosságot tekinti meghatározó jegyeinek. A posztmodern vizsgálatával részben összefügg a humán értelmiségi legidőszerűbb gondjait és problémáit taglaló írás, melyben L. Erdélyi Margit a civilizáció, jelenünk globális kultúraválságának ismérveit sorakoztatja fel (Civilizálódás és/vagy kultúra). Szenvedéllyel és következetesn leplezi le korunk szellemi igénytelenségeit és torzulásait, a kultúra, az oktatás és a művelődés fonákságait. Elítéli a nyugati minták és az amerikai modellek kritikátlan utánzását, mely szinte ránehezedik a fiatal generációk fejlődésére, felmutatja a tapasztalható értékzavart és felelőtlenségeket, melytől félti az elmélyült humán szellemiséget és a klasszikus értékeket. Reflexióiban az aggódó értelmiségi szemszögéből látja és kezeli a technokrata stratégiákat, a dehumanizáló haszonelvű gondolkodás káros hatásait, az etikai és esztétikai problémák negatív töltetű vetületeit, ellentmondásait, a demokratizálódó társadalom és nemzeti kisebbség életében előforduló megoldandó kérdéseket. Az eszmefuttatás külön értékes és hiteles
