Irodalmi Szemle, 2003

2003/4 - Horváth Péter: Béres úr és a fekete párduc (elbeszélés)

Horváth Péter

kelve, hogy a párduc keresztben hever rajta, s pofáját feléje fordítva nézi őt. Csak a vekker csörgésére tűnt el az ágyról.

Mi lesz, ha egyszer nem csörög a vekker?

— Úgyis én halok meg hamarabb — mondta most, miközben a bolyhos törülközővel szárazra dörgölte asszonya hátát és csudás tomporát.

— Beszélsz itt hülyéket! — Az asszony kilépett a kádból, olyan keccsel és rugannyal, mint egy gazella. Mozdulataiban nyoma sem volt a ragadozónak. — Hívd fel a kőművest, drágám. Ott van a kisasztalon a telefonszám. Tárgyalj te vele. Mégiscsak te vagy a férfi. — Az ajtóból (már fürdőköpenyben s a bokája szépségét kiemelő kicsiny papucsban) visszanézett. — Szeretlek, Edgár — mondta lágyan, aztán becsukta maga mögött az ajtót.

Béres úr leereszkedett a csukott toalettre.

Beláthatatlan a világ. Ilyesmit gondolt. A gondolat nem volt megformált, nem tartalmazott szavakat. Ahogy múltak az évek (ahogy telt az idő), egyre gyakrabban tréfálta meg az agya efféle félgondolatokkal. Érezte, hogy ugyanonnan jönnek, az agyveleje legmélyéről, a nyakszirtje felől, onnan, ahol az egyre gyakrabban rátörő fejfájás fészkel. Onnan, ahol lét és nemlét összeérnek, onnan, ahová a halál kódját rejtették a dezoxiribonukleinsavak. A kisagy tövéből, ahol a IV. agykamra a nyúltvelővel találkozik, onnan, ahol a pallidum szinte elfogy, de az agytörzs még nem kezdődik el, mélyen az övtekervény (gyrus cinbuli), a kéregtest hátsó, legömbölyített, a tobozmirigyet védő görbülete alól. A nagyagy (a tudatos érzékelés, az akaratlagos mozgás és a lelki tevékenységek szerve) két agyféltekéből, valamint az azokat összekötő struktúrákból áll. Üregei az agykamrák, amelyekben az agyvíz áramlik. Az embernél az agyféltekék felületi rétegét a szürkeállomány képezi. Barázdák, hasadékok szántják, ami által mindkét féltekén elkülöníthető a homlok-, fali, halántéki, tarkói, valamint az ún. szigetlebeny. A nagyagy mélyebb fehérállományába ágyazva találhatók az úgynevezett nagy, központi magvak, törzsdűcok (nucleus lentiformis, nucleus caudatus) valamint a köztiagy zömét képező szürke mag-komplexusok, a thalamusok. A nagyagy alapján helyezkedik el a hypotbalamus. Az agyalapi mirigyet (hipofízis) nyél köti össze a hypothalamusszal. Az úgynevezett hypothalamo-hypophyealis rendszer, szoros összeköttetésben a limbikus kéreg részeivel, a zsigeri és általános anyagcsere-funkciók központja. A féltekék egyéb részeit fehérállomány alkotja: ilyen a capsula interna, amelynek nagy részét a mozgatórostokat tartalmazó piramispálya foglalja el. Az agytörzs a gerincvelő közvetlen folytatása a nagyagy felé, a nyúltvelő, a híd és a középagy együtteséből áll. Hátrafelé a kisagy hajlik rá: ezzel a kisagykarok kötik össze. Az agytörzs a szervi működések automatikus központjainak a székhelye, itt található a formatio reticularis, ami fontos szerepet játszik az ébrenlétben, és itt lépnek elő az agyidegek is. A magasabb rendű működések (beszéd, intelligencia stb.), az akaratlagos mozgás, az érett és érzékelt információk legfelsőbb integrációjának székhelye az agykéregben van.

— De hol vagyok én? — kérdezte a fürdőszoba csöndjében suttogva Béres úr, aztán becsukta a Larousse-t, és visszatette a helyére, a vécé mögé.