Irodalmi Szemle, 2003
2003/4
A Madách-Posonium Kiadó új könyveiből Dénes György: Hattyúk éji dala Formás, szép kötettel köszönti a Madách — Posonium a 80. születésnapját ünnepló' költőt. Sorrendben — beleszámítva gyermekversköteteit és íróportréit is — a tizenhetedik a Hattyúk éji dala. Válogatott és új versei jelentek meg a kötetben, minden kétséget kizáróan a legjobbak, melyeket a költő méltónak tartott arra, hogy velük egy gazdag életművet jelenítsen meg az olvasói számára is. Dénes György az alapító nemzedék közé tartozik a kisebbségi magyar irodalomban, Csehszlovákiában. Azok közé, akik a szabaddá vált magyar szó erejét és hatalmát kívánták hirdetni. Formaérzékeny költő, aki rendkívül könnyeden, bölcs mértéktartással kezeli a legsúlyosabb témáit is. Beszédesek új kötetének a cikluscímei is: Sejtelmes kikötő, Láttam a csodát, Időtlen ösvényeken, Az elsüllyedt falu. A pusztulással való számvetés, az idővel vívott állandó küzdelem, meg az élet valós gondjai, szeretet, erkölcs, megmaradás, emberi értékek, vágyak holdudvara egyaránt megtalálhatók ezekben a versekben. Ami hiányzik, és amit megérdemelt volna a kötet, meg az olvasók is— egy tartalmas utószó, főként azoknak, akik először találkoznak Dénes György verseivel. Escorial avagy a Cs-tartomány Egy kötet csupa Cselényi! Esterházy Péter szerint „ talán a legkitar tóbb, legelszántabb avantgárd költőnk — mintha az ő esetében volna ennek a megjelölésnek értelme. Cselényi László megy az útján.” Ritkán fordul elő, hogy egy életművet ilyen gonddal, megbecsüléssel járnak körül arra érdemes és illetékes kritikusok. Ha Cselényi Lászlónak sokszor gondja volt azzal, hogy egy-egy kötete méltó fogadtatásban részesült-e, íme a bizonyíték! Pomogáts Béla összeállításában megtaláljuk Fábry Zoltán, Turczel Lajos, Koncsol László, Alabán Ferenc, Tóth László, Bata Imre, Zalán Tibor, Pomogáts Béla, Papp Tibor, Szeberényi Zoltán,Duba Gyula, Tőzsér Árpád és mások írásait. Kritikák, tanulmányok, beszélgetések, jegyzetek követik nyomon azt az utat, melyet a „nyolcak” nemzedékének egyik vezéralakja tett meg, 1958-as indulásuktól napjainkig. Hogy mi lesz a folytatás — eldönti az idő! Ami viszont tény — eddigi költői útja (a kötet tanúsága szerint is!) megmérettetett, s könnyűnek nem találtatott. Aki nem hiszi, járjon utána... Ozogány Ernő: Lajtától Keletre Érdeke kötet jelent meg Pozsony szerepéről a természettudományok és a műszaki haladás területén. Ozogány Ernő kötete bemutatja a város neves szülöttjeit, tudósokat, feltalálókat, akik közül többen világhírnévre tettek szert. Hasznos ez a kiadvány azért is, hisz szereplői közül többen — az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint — akaratuktól függetlenül „átigazoltak” a mai többségi nemzethez,-függetlenül attól, hogy milyen anyanyelvűek voltak, vagy melyik etnikumhoz tartozónak vélték magukat. Portrét olvashatunk Bél Mátyásról, a reneszánsz polihisztoráról, Mikoviny Sámuelről, az első térképészről, Kempelen Farkas zseniális feltalálóról, Dohnányi Frigyes zeneszerzőről, Jedlik Ányosról, a magyar hadtörténet egyik nagy alakjáról és másokról. Megismerkedhetünk az Academia Istropolitana, a pozsonyi főreáliskola, valamint az orvosi és természettudományi egyetem történetével, sőt a pozsonyi villamosközlekedés kezdeteivel is. Élvezetes olvasmány ez a kötet mindazoknak, akiket érdekel a múlt. (dz) ESCORIAL avagy a Cs -tartomány fttwrélHlMU rOMOCÍÁTS BH. V ( téUl«W >*« r&pípi. tmm kátpéfm. wfr MM... f* • p*tstmyl CwVnyi LénMra gunJiAmm. A mrm mmpytír iruJmlml tnMy-minkm, azién JA* « Ma Bánk*, át ct*k uklu a trhUek. kivHhrwtr* kNu^ivtápt**** It riM JlfYrlmrt án/rmrtnr. ô hűt* » Irxklmnohh. UprltiinkMi •vm*i$*rj Uhé*k - minik* ti ri iWVa tmlmt rmttfk a mn(jrkHeinrk frtrlmt. < vMgtf Linhi mt%r ti «ya« DÓI^S QYŐRGY HATTYÚK ÉJI DALA /
