Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - MARGÓ - Petővári Ákos: Németh László és Fábry Zoltán kapcsolata
MARGÓ MARGÓ MARGÓ Németh László és Fábry Zoltán kapcsolata Németh László a két világháború között ismerkedik meg a felvidéki magyar irodalommal. Érdeklődéssel kíséri a kisebbségben élő alkotók tevékenységét, kritikákat is ír róluk. 1958-tól levelezik Fábry Zoltánnal és 1966 júliusában meglátogatja. Két hasonló gondolkodású író találkozik Stószon. Németh László az 1932-37 között megjelenő Tanú című folyóiratában a kelet-közép-európai kérdésekkel sokat foglalkozik. A magyarság európai szerepét állapítja meg a folyóiratban. Tanulmányaiban ekkor fogalmazza meg a minőség forradalmának eszméjét és a tejtestvériség gondolatát. Tanul- mányutakra készül. Ezekből az 1935-ös romániai út valósul meg.1 A Válasz folyóirat 1934 áprilisában jelenik meg először. Néhány hónapig Németh László is szerkeszti. Az első számban leírja a magyarságtudománnyal kapcsolatos felfogását, ebben a kisebbségkutatást is javasolja. Az elgondolás nagy vitát vált ki. Az utódállamokban élő magyar kisebbség szellemi életét akarja megismerni és aktivizálni.2 Egy körkérdést tesz föl az ott élő íróknak a tudományos kutatással kapcsolatban. A folyóiratban A magyar élet antinómiái című tanulmányában az elszakított magyarsággal is foglalkozik. A két világháború között írt műveinek legfontosabb gondolatai e tanulmányban együtt szerepelnek. A revíziós politika korában kijelenti: a magyar kisebbség sorsát, kultúráját alig ismerik hazánkban. A felvidéki, erdélyi magyarság szociális helyzetével nem törődnek. Szerinte az utódállamokban a magyar kisebbségnek a híd szerepét kell betöltenie. A nacionalista államok ellenzékével összefogva a békét szolgálhatnák. Népünk hivatását így összegzi: ..a magyarságnak vagy európai problémák m egoldását kell magára vennie — vagy a maga problémáiban is alul marad.” A rádió 1934-ben irodalmi tanácsadónak hívja meg az írót. A hallgatóságnak többször is beszél az elszakadt magyarságról. A két író kapcsolatát főleg Fábry szemszögéből szeretném vizsgálni. A figyelmét Gaál Gábor hívta fel Németh Lászlóra. 1965-ben Fábry így emlékezik vissza a Főszerkesztő Kolozsvárott című tanulmányában (Stószi délelőttök): „Amikor mi Németh László útját és a reformnemzedékkel való kalandját még aggályoskodva figyeltük, és már elmarasztalóan elvetettük, Gaál Gábor ismételten és türelmesen kiállt Németh László mellett.” A főszerkesztő az íróban „mindent kutató láza” miatt bízott. Amikor a Gyász 1935-ben megjelent, a kritikusok nem írtak róla. Elsőnek Gaál Gábor mutatta be MARGÓ
