Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: Sajátos értékek a drámában 82 Szalay Adrienn: „Szeretném, ha Isten kicserélne minkeť 86 Demján Adalbert: Irodalmi és nyelvi interpretációk
Könyvről könyvre amelyek Kováč lírájának a korabeli szlovák költészeten belül különleges ízt és színt adtak. A szerző ezeket a költő egyéni sorsában, sorstragédiájában s az ebből következő érzés- és gondolatvilágban véli felfedezni, amely párosul az egzisztencialista filozófiából táplálkozó kérdésfeltevéssel. Ez a költészet, vallja Lomenčík, a humánumból táplálkozik, múlt és jelen intervallumában mindig az embert és az örök emberi értékeket keresi. „Az ember sorsa az ember” (osudom človeka je človek). A kötet még számos figyelemre méltó írást tartalmaz. V. Raisz Rózsa a mikroszerkezeti egységek mibenlétét vizsgálja a szövegekben. Németh Zsuzsanna tanulmánya Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című kötetének nominális mondatszerkezeteit elemzi. Domonkosi Ágnes a magyar megszólítási rendszer változásait vázolja fel. Összességében elmondható, hogy a kötet heterogén jellegénél fogva széles érdeklődésre tarthat számot. Az irodalom és nyelvészet iránt érdeklődők: kutatók, pedagógusok, diákok, műfordítók stb. egyaránt talál(hat)nak benne szakmai épülésüket szolgáló tanulmányokat. Gyakorlatias megközelítésmódjukkal, a feldolgozás szakmai színvonalával és alaposságával, sajátos szempont- rendszerükkel ezek a munkák külön-külön is értéket képviselnek. Végezetül megjegyzem, hogy ma, amikor állandó témája a különböző nyelvészeti és egyéb fórumoknak az anyanyelvűnk sorsa, jövője és megmaradása az anyaország határain kívül élő közösségekben, üdvözlendő minden törekvés, amely a magyarság, a magyar értelmiség képzését, formálódását, erősödését, szakmai fejlődését elősegíti és hozzájárul a megmaradás és helyben maradás feltételeinek kialakulásához. Úgy gondolom, ez a kötet és a mögötte álló szerzőgárda tevékenysége ebben a tekintetben is példamutató. (Filologická fakulta, UMB, Banská Bystrica, 2002)
