Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: Sajátos értékek a drámában 82 Szalay Adrienn: „Szeretném, ha Isten kicserélne minkeť 86 Demján Adalbert: Irodalmi és nyelvi interpretációk
Könyvről könyvre Demján Adalbert Irodalmi és nyelvi interpretációk A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karán működő Hungarisztika Tanszék oktató- és kutatógárdája aktív tudományos tevékenységet folytat, amit az intézmény alig ötesztendős fennállása alatt megjelenő nagyszámú kiadvány is hitelesen bizonyít. A tanszék oktatói majdnem minden évben több önálló munkát jelentetnek meg, amelyek között egyetemi tankönyvek és tanulmánykötetek egyaránt helyet kapnak. Csak néhányat említek az elmúlt időszak terméséből: Alabán Ferenc: Az irodalom kontextusai, L. Erdélyi Margit: Az irodalom és vetületei, H. Varga Gyula: Bevezetés a magyar nyelv morfológiájába. Kiemelkedő eseményei a tanszék életének az évente megrendezett és immár hagyományossá váló tudományos konferenciák, amelyeken a hazai és az anyaországi irodalom- és nyelvtudomány jeles képviselői vettek részt. Az itt megtartott előadások a legfrissebb kutatási eredmények reprezentációi, s mint ilyenek nagy haszonnal járnak a tanszék oktatógárdája számára, de a hallgatóság körében is nagy népszerűségnek örvendenek, s mindemellett teret adnak az eszmecserének, a kapcsolatok kiépítésének is. A konferenciák anyaga a tanszéki kiadványok sorozatban jelennek meg: Kultúraközi interpretációk (2000), Értékközvetítés irodalomban és nyelvben (2001). Az Irodalmi és nyelvi interpretációk címmel, (2002) a közelmúltban megjelent tanulmánykötet A tanszék szervezésében 2001 októberében megtartott azonos című konferencia anyagát tartalmazza, összesen tizenegy tanulmányt, amelyek mindegyike valamilyen módon kapcsolódik az intézmény keretei között folyó filológusképzéshez és kutatómunkához. „Az irodalmi és nyelvi vizsgálódások és interpretációk lényegüket tekintve — genezisüket, fejlődésüket és mostani kialakult állapotukat figyelembe véve- sok tekintetben közös nevezőre hozhatók és kiegészítik egymást” - fejti ki előszavában Alabán Ferenc, hozzátéve, hogy a kétféle megközelítés régóta kapcsolatban van egymással, és ez a kapcsolat rendívül sokrétű. A szerkesztő szándéka szerint a kötet teret enged irodalmi és nyelvi vizsgálódásoknak egyaránt. Az interpretáció (elemzés, magyarázat, értelmezés) fogalma alatt jól megférnek a különböző tudományos jellegű elemzések. A tizenegy írás között találkozhatunk: drámaelemzéssel, irodalomtörténeti jellegű összefoglalással, műfordítás-elemzéssel, kontrasztív nyelvvizsgálattal, szókészlettani és morfológiai tanulmánnyal stb. foglalkozó írásokkal. Látszólag az egyes elemzések között nincs is más kapcsolat, minthogy beleférnek e fogalom tartalmába. Ez azonban csupán a látszat. A Hungarisztika Tanszék fő profilja ugyanis a fordítók és tolmácsok képzése, s itt jön elő az interpretáció fogalmának egy másik szempontja, miszerint aki interpretál, az tolmácsol, azaz „egyik nyelvből” valamilyen szöveget átültet egy „másik nyelvbe”. Ez az a vezérfonal, amely a köteten belül a széles skálán mozgó írásműveket összefogja. Valamennyi tanulmány, legyen az nyelvészeti vagy irodalmi tárgyú, több ponton kapcsoló
