Irodalmi Szemle, 2003

2003/3 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: I. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (2) (tanulmány)

A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (2)

állam kormányzatát” — áll Wlassics miniszter idézett rendeletének bevezető soraiban. „A főcél az — konstatálja a továbbiakban az idézett miniszteri rendelet —, hogy a kiválóbb értelmi erővel és a tudományos pályákra hajlammal bíró nők előtt el ne legyen zárva az oly tudományos pálya, minőn az emberiségnek hasznos szolgálatot tehetnek, és maguknak biztos existenciát teremthetnek.” A miniszter ebben a rendeletében egyúttal már azt is előre jelezte, miszerint „gondoskodásomat kiterjesztem arra is, hogy a nők úgy, mint eddig is már történt, az érettségi vizsgára bocsáttassanak, és az erre és az ezzel kapcsolatban álló egyéb ügyekre nézve külön rendeleteket fogok kiadni”.8

Néhány nappal később — 1895- december 31-én — Wlassics miniszter valóban kibocsátotta a 72 039. számú rendeletét, amellyel a tankerületi királyi főigazgatóságok számára adott újabb eligazítást a „leányoknak érettségi vizsgálatra bocsátása, és a polgári vagy felsőbb leányiskolából a középiskolába átlépése tárgyában”. A rendelet szerint, amennyiben a leányok az ország bármely nyilvános középiskolájában magánérettségi vizsgára bocsátásukat kérelmezik, annak lehetőségét minden felsőbb engedély kikérése nélkül biztosítani kell számukra. Sőt a leányok a polgári iskolából vagy a felsőbb leányiskolából magántanulói minőségben a középiskolába is átléphetnek. A rendelet azonban hangsúlyozza, hogy „miként a fiúk, úgy a leányok vizsgálatainál sem lehet helye semminemű enyhe elbírálásnak vagy könnyítésnek”^

Az idézett miniszteri rendeleteknek az lett a következménye, hogy egyre több leány iratkozott be magántanulóként a fiúközépiskolákba, sőt 1896-tól a felsőbb leányiskolák mellett is kezdtek létrehozni kisegítő gimnáziumi tanfolyamokat, amelyek aztán helyenként fokozatosan átalakultak önálló leánygimnáziumokká. Az ország első leánygimnáziumát az Országos Nőképző Egyesület nyitotta meg a fővárosban 1896-ban. Ez a tanintézet már teljes érvényű érettségi bizonyítvány kiadására is jogosult volt. Ilyen bizonyítványok birtokában a leányok felsőfokú képzése is zavartalan volt.10

A folyamatosan keletkező leánygimnáziumok azonban egységes szervezet hiányában különböző típusúak voltak, s tanterveiket is minduntalan változtatták. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter végül 1916. június 16-án kelt 86 100. számú rendeletével a leányközépiskoláknak általánosan kötelező szervezeti szabályzatot, rendtartást és tantervet adott. E miniszteri rendelet a leányközépiskoláknak három fajtáját különböztette meg: 1. felső leányiskolák,

2. felső kereskedelmi leányiskolák, 3. leánygimnáziumok. E szervezet szerint a leányközépiskolák alsó tagozata egységes volt, és ezt az I-IV. évfolyamok alkották. Erre az egységes alapra három különböző iskolatípus épült: 1. három évfolyamos felső leányiskola, 2. három évfolyamos felső kereskedelmi iskola,

3. négy évfolyamos leánygimnázium. Egy tanintézet két iskolatípust is működtethetett egymás mellett a három megengedettből, egyetemi tanulmányok folytatására azonban csak a gimnáziumi tagozaton szerzett érettségi bizonyítvány jogosította fel a leányközépiskolák növendékeit.11

Az így bemutatott leányközépiskoláknak három év leforgása alatt kellett volna kialakulniuk. Az 1916 őszén beindult iskolareform az 1918/19-es tanévvel