Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: I. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (2) (tanulmány)
Popély Gyula fejeződött volna be, jött azonban az impériumváltás, amely teljesen új fejezetet nyitott a felvidéki oktatási és iskolarendszer történetében. Az említett 1916. július l6-i 86 100 sz. miniszteri rendelet alapján a Felvidéken két leányközépiskola megszervezésére került sor. Az 19l6/17-es tanévben a pozsonyi felső leányiskolát leánygimnáziumi tagozattal is kiegészítették, így annak elnevezése a következőképpen módosul: Pozsonyi Magyar Királyi Állami Felső Leányiskola és Leánygimnázium.12 A kassai felső leányiskola mellett pedig felső kereskedelmi iskolai tagozatot hoztak létre. Ezen új felépítésű tanintézetek kifejlődését és megszilárdulását a történelmi változások azonban már lehetetlenné tették. * * * A különböző szakiskolák szervezése Magyarországon aránylag későn vette kedetét. Ezen iskolák egy része középfokú iskola jellegével bírt, többségük azonban csak alacsonyabb képzést nyújtó szaktanfolyamnak minősült. A szakiskolák közül a kereskedelmi iskolák bizonyultak aránylag a legnépszerűbbeknek és a legkeresettebbeknek. Az első ilyen jellegű iskolákat 1875-ben hozták létre. Ezek jogállását és szervezési szabályzatát az 1884. július 29-én kelt 28 093. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet fogalmazta meg. E rendelet szerint a „közép kereskedelmi iskola" egyenrangú a gimnáziummal és reáliskolával. Az iskolába azok nyerhettek felvételt, akik elvégezték a gimnázium, a reáliskola vagy a polgári iskola négy osztályát. A „közép kereskedelmi iskola” három évfolyamos, de azon tanulók számára, akik valamely „keleti nyelv” (román, bolgár, szerb, török) tanulására vállalkoztak, a közoktatásügyi miniszter engedélyével negyedik évfolyam is rendszeresíthető volt. A tanulmányi idő nem érettségivel, hanem a közoktatásügyi miniszter kiküldöttének jelenlétében lebonyolított záróvizsgával ért véget.13 Az impériumváltás előtt a Felvidéken nyolc városban működtek felső kereskedelmi iskolák. Állami tanintézetek voltak a következő helyeken: Alsókubín, Besztercebánya, Homonna, Kassa, Késmárk, Nagyrőce, Turócszent- márton. Pozsonyban működött az egyetlen nem állami tanintézet. Az 1885-ben alapított pozsonyi felső kereskedelmi iskola alapítója és fenntartója a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara volt. Ennek a tanintézetnek volt külön fiú-, valamint külön leánytagozata.14 Magyarországon a 19. század hetvenes éveitől fokozatosan jöttek létre a különböző rendeltetésű ipari szakiskolák. A gyakorlati iparoktatás tagolódása a következő volt: 1. felső ipariskolák, 2. ipari szakiskolák, 3. kézművesiskolák, 4. női ipariskolák, 5- ipari tanfolyamok. A háború kitörésekor az országban mindössze négy felső ipariskola működött: kettő Budapesten, egy-egy pedig Kassán, illetve Szegeden. Az alapítás évét tekintve a legrégibb az 1872-ben létesített gépészeti irányzatú Kassai Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola volt. A tanintézetbe a középiskola, illetve a polgári iskola negyedik évfolyamának elvégzése után nyerhettek felvételt az érdeklődők. S bár az iskola növendékei nem érettségiztek, csak végbizonyítványt kaptak, katonai szolgálat esetén ennek birtokában is igényt tarthattak az egyéves önkéntesi státusra, és a valóságos középiskolák érettségizett növendékeihez hasonlóan tisztjelöltek, majd tartalékos tisztek lehettek.15
