Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - KÖSZÖNTJÜK A 65 ÉVES CSELÉNYI LÁSZLÓT - Gál Éva: A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Pál (előadás)
Gál Éva A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Pál Az első világháború mélyen befolyásolta Közép-Európa huszadik századi történelmét. Az ezerkilencszáztizennyolc után létrejött új államok nem nemzetállamok lettek, de kevert nemzetiségű, politikai határokkal kijelölt területek. A magyar nemzet azon része, mely „idegen” fennhatóság alá került, új, küzdelmes korszak előtt állott. Az ezredfordulón érdeklődés, odafordulás tapasztalható az ezerkilencszáz- húszas-harmincas évek felé irodalmárok, történészek részéről egyaránt. A két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról csupán két összefoglaló munka készült, Csanda Sándor Első nemzedék, és Fonod Zoltán Üzenet (A csehszlovákiai magyar irodalom 1918-1945). A két szerző az irodalmi alkotásokat megjelenésük sorrendjében, az egyes szerzők biográfiájához kötődve értelmezi, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar regényirodalomban meglévő fő vonalak ily módon nem bontakoznak ki. A kutatás módszere a korszak regényeinek tanulmányozása előzetesen nem preferált szempont alapján, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a regények önmagukban milyen csoportokat alakítanak ki. A kialakult csoporton belül a regények értelmezése, értékelése. A regények csoportba állítása előtt először tisztázni kellett a kisebbség, nemzetiség gyakran párhuzamosan használt fogalmát a határon túli magyar irodalmak megnevezésére. A megfelelőnek Görömbei András összetett fogalma látszik: kisebbség-nemzetiség, mely egyszerre jelöli a más államhoz tartozást és a magyar nemzeti kultúra folytonosságát. Másodszor be kellett mutatni a korszak kisebbségi-nemzetiségi elméleteit, melyek azt a társadalmi ideológiát adják meg, amelybe a korszak irodalma beágyazódik. A kisebbségi nemzetiségek elméletei különböző megoldási stratégiákkal a magyar nemzeti kultúrát kívánják folytatni a helyi sajátosságok kiemelésével. A kutatás eredményeként az adott korszakban négy nagy irány különíthető el: 1. kisebbségi életérzés megírása társadalmi regény formájában, 2. a baloldali politikai elhivatottságtól nem mentes valóságirodalom, 3. a történelmi regények, 4. a nyugat-európai irodalom áramlataiba bekapcsolódó regények, 4. 1. az avantgárd irány,
