Irodalmi Szemle, 2003
2003/2 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: I. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (Vázlatos áttekintés) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Popély Gyula I. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (Vázlatos áttekintés) 1. A NÉPISKOLAI TANINTÉZETEK HELYZETE A szlovákiai magyar oktatásügy fejlődését az 1918 és 1945 közötti időszakaszban csak akkor leszünk képesek hitelt érdemlően bemutatni, ha először felvázoljuk a kiindulási helyzetet és állapotokat ebben a térségben. Éppen ezért keresztmetszetét kell adnunk az impériumváltás előtti évek oktatásügyi helyzetének, be kell mutatnunk a Felvidék iskolahálózatát az összeomlás előtti években, szólnunk kell a létező tanintézetek típusáról és számáról. Erre egyrészt azért van szükségünk, hogy ezek az állapotok összehasonlítási és viszonyítási alapként szolgálhassanak — már amennyiben ez egyáltalán lehetséges — a később beállt változások mértékét illetően. Másrészt azonban azért is kívánatosnak tűnik az impériumváltás előtti állapotok ismerete, mivel Szlovákiában a csehszlovák állam létrejötte után is ideiglenesen érvényben maradtak a volt magyar királyság iskolaügyi jogszabályai. A prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság 1918. október 28-i deklarációja értelmében — amelyet a Csehszlovák Köztársaság Törvényei és Rendeletei Gyűjteményében 1918. november 6-án tettek közzé mint a 11/1918. sz. törvényt — a cseh országrészekben ideiglenesen az osztrák, a volt magyar területeken pedig a magyar törvények és rendeletek maradtak továbbra is érvényben1 A magyar jogrend leglényegesebb hatályos oktatásügyi törvényei — amelyek Szlovákiában a csehszlovák állam létrejötte után is érvényben maradtak, s így ideiglenesen részévé váltak a köztársaság jogrendjének — a következők voltak: az 1868:XXXVIII. te. a népiskolai közoktatás tárgyában, az 1876:XXVII1. te. a népiskolai hatóságokról, az 1879:XVIII. te. a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben, az 1883:XXX. te. a középiskolákról, az 1891:XV. te. a kisdedóvásról, az 1907XXVII. te. a nem állami népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságáról. * * * Az impériumváltás után a felvidéki népiskolák szervezésére és igazgatására átmenetileg továbbra is a magyar országgyűlés által 1868-ban elfogadott XXXVIII. te. vonatkozott. Ez a maga nemében rendkívül fontos törvénycikk a magyar közművelődés egyik legnagyobb jelentőségű jogszabálya volt. Az 1868:XXXVIII. te. büntető szankcióval kimondta az általános tankötelezettséget és tanszabadságot, a népoktatást pedig igyekezett a lehető legszélesebb
