Irodalmi Szemle, 2003
2003/2 - Pomogáts Béla: Vázlat az egészről (esszé)
Pomogáts Béla Duna-kép, amellyel például Cselényi László Jelen és történelem című nagy költeményében kidolgozott, valójában ebben az imént felvázolt irodalomtörténeti családban foglal helyet. Cselényi László költészete mitologikus költészet, a mítosz azonban, ahogyan ezt a régiek jól tudták, a valóság tükre, sőt a valóság igazabb képe. Igazabb, mert nemcsak a felszínt, hanem a mélységeket is meg tudja mutatni: a valóság mögöttes terét, történelmi és lelki megalapozottságát, rejtett belső összefüggéseit. Ebben a mitologikus rendszerben Cselényi László költészete a kisebbségi magyar élet és a jelenkori közép-európai történelem költői enciklopédiáját adja. Mint ahogy van valamiféle enciklopédikus karakterük a következő tanulmányoknak is. Cselényiről még nem jelent meg, ámbár készülőben van, önálló monográfia: nos, a jelen tanulmánygyűjtemény valamiképpen ilyen — a későbbi monográfiát helyettesítő — enciklopédia. Vázlat az egész életműről, töredékek rendszere arról a gazdag és nagyszabású modern magyar költői világról, amelyet Cselényi László négy évtized leforgása alatt létrehozott. Meglepő lehet, hogy ennek a Cselényi-enciklopédiának a kialakításában a mögöttünk lévő évtizedek legtekintélyesebb magyarországi és szlovákiai kritikusai, irodalomtörténet-írói vállaltak szerepet: kezdve Fábry Zoltánnal, aki igazából „felfedezte” a pályakezdő Cselényi László költészetét, folytatva a szlovákiai Tőzsér Árpáddal, Duba Gyulával, Fonod Zoltánnal, Szeberényi Zoltánnal, Koncsol Lászlóval, Zalabai Zsigmonddal, Alabán Ferenccel, Csanda Sándorral, a magyarországi Lengyel Balázzsal, Bata Imrével, Görömbei Andrással, Bohár Andrással és az erdélyi Borcsa Jánossal. Feltűnő, hogy milyen sok írótársnak: Esterházy Péternek, Zalán Tibornak, Petőcz Andrásnak, Határ Győzőnek és a Magyar Műhely-es Nagy Pálnak, Papp Tibornak volt figyelemre méltó mondanivalója mindarról, amit Cselényi alkotott. Jó érzésekkel bocsáj- tom útjára ezt a tanulmánygyűjteményt, abban a biztos meggyőződésben, hogy Cselényi László költői munkássága megérdemelte, megszolgálta a kortárs magyar irodalom figyelmét, elismerését. Most már jöhet a teljes pályaképet felrajzoló irodalomtörténeti monográfia. (Az Escorial, avagy a Cs-tartomány című kötet a Madách-Posonium és a Lilium Aurum kiadásában jelent meg, kapható a könyvesboltokban)
