Irodalmi Szemle, 2003
2003/12 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES MONOSZLÓY DEZSŐT - Végh Péter: Az ígéret (novella)
Végh Péter Az ígéret Nagyapám emlékére A kisfiú szülei tragikus körülmények között hunytak el. A megyeszékhelyre utaztak, amikor részeg kocsisuk nem tudott úrrá lenni a hintó elé fogott lovakon. A fékevesztett vágtában hintástul, lovastul lezuhantak a Zsitva egyik hídjáról a mélybe. A kisfiú máról holnapra elárvult. A gyámhatóság egy gyermektelen, vidéken élő házaspár gondjaira bízta, akik édesanyja nagyon távoli, de jó sorban levő rokonai voltak. A férj magas tisztséget töltött be a megyében, a felesége pedig egy jónevű arisztokrata család utolsó sarja volt. Gyermektelenek lévén, a férj szenvedélyesen szerette az állatokat. Hivatali teendői végeztével gyakran kilovagolt barna szőrű paripáján kutyái csaholó hadának kíséretében. Erős, szikár teste és az arcán idejekorán megjelenő mély ráncok kinézetének komoly, tiszteletet parancsoló jelleget kölcsönöztek. A felesége naphosszat a tükrét bújta. Pazarul berendezett hálószobája mélyén önmaga mértéktelen csinosítgatásával múlatta az időt, vagy a kiskerti virágágyásokban serénykedett. Társadalmi pozíciójukhoz mérten jólétben éltek. Idővel - mint az már lenni szokott - szerelmük lángja ellobbant, s maguk sem vették észre, hogy egyre inkább a gyermektelenekre oly jellemző csömörö- döttség, ridegség és keményszívüség lett rajtuk úrrá. A kisfiú már jó ideje élt a magas kőfalakkal körbevont portájukon, de szeretetet még nem kapott gyámszüleitől. Arra aztán várhatott, szegény. A birtok elülső részén egy nagy, L alakú, tatarozásra szoruló tornácos ház állt. Körülötte szépen gondozott virágágyások. A ház mögött istállók, melléképületek, hátul szőlőlugasok és vén gyümölcsfák. A kisfiú szeretett elidőzni a vén, gir- begurba ágú fák alatt. Tétlenül üldögélt, máskor a meséskönyveit lapozgatta a fűben, vagy szaladgált. Tavasszal a virágdíszbe öltözött fákon ide-oda szállongó méhek kitartó munkáját leste. Nyáron, ha beért a cseresznye-, a meggy- és a barackfákon a termés, gyakran megesett, hogy fent az ágak közt ülve csemegézett. Az ilyen kalandjai leginkább csúnya gyomorrontással végződtek. Gyámszülei is gyakran utaztak hintán. Tavasztól őszig majd minden vasárnap körbekocsikázták a vidéket, merő kedvtelésből és persze kikapcsolódásból. Az ilyen utak során betértek egy-két ismertebb vendégfogadóba vagy az útbaeső birtokok, tanyák egyikére. A kisfiú egy-két elejtett szavukból megtudta, hogy van egy szép sziget, csak pár mérföldre tőlük, ahol gyönyörű vadvirágok nőnek és énekes
