Irodalmi Szemle, 2002
2002/11 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ILLYÉS GYULA - Pomogáts Béla: Költő és nemzet (esszé)
Pomogáts Béla amely immár a Nap körül kering, s mint csóva suhog vele Berzsenyink fehér inge. Szózat illene hozzád, földrengés-zene, szózat, kiáltás, tonnás, nagy igék, poklokból szabaduló hattyúk ujjongása, pusztai marhabőgés hiszekegye, miatyánkja s Európa lázas bikája, ahogy oszlopos akadémiák előtt vágtat el dübörögve — A szőre olyan, mint az őszi erdőké, mikor átizzanak sárgából vörösbe. POMOGÁTS BÉLA Költő és nemzet Illyés Gyula születésének századik évfordulóján MAGYARSÁG ÉS EURÓPA Illyés Gyula költői sorsának és egyéniségének alakulása a magyar és az európai értékek és igények bölcs egyeztetésének készségére épült. Nem alaptalanul, hiszen életműve valóban szerves egységbe forrasztotta azokat a hagyományokat és törekvéseket, amelyek gyakran és szerencsétlenül kerültek szembe egymással közéletünk és művelődésünk huszadik századi története során. Magyarság és európaiság egységbe fogásának azonban volt egy eredendő feltétele, az, hogy Illyés már korai ifjúságában megtanulta összebékí- teni és egyeztetni az egymással versengő vagy egymást látszólag kizáró hagyományokat, életformákat és értékeket. Ahogy a világgal ismerkedett és ahogy eszmélete gazdagodott, mindig gondolatok és magatartások válaszútjára, sőt ütközésébe került. Választania vagy egyeztetnie kellett az ellentétes érdekek, akaratok és eszmények között. A puszta és a falu, Cece és Ozora, a vidék és a főváros, a katolicizmus és a reformáció, a család tisztviselő- és paraszti ága, az uradalmi gépész apa és a nyomorba süllyedt cselédkörnyezet, az iskola és a szülői otthon: megannyi egymással perben álló erőt és életelvet jelentett, közöttük kellett gyermek- és ifjúkorában tájékozódnia, választania és az összefogás lehetőségét keresnie. Ellentétek keresztezési pontján kényszerült széttekinteni, körötte és benne ütköztek vagy békültek meg a magyar társadalmi tudat hagyományosan veszélyes ellentmondásai Eredendő helyzete egyszerre volt zárt és nyitott, életformában és kultúrában egyaránt. Valójában e zártság és nyitottság egymást átható kettőssége és szerves egysége szabta meg tájékozódását és gondolkodását, később költésze
