Irodalmi Szemle, 2002
2002/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Németh Zoltán: A költői hivatás megdicsőülése
KÖNYVRŐL KÖNYVRE nak megvan a maga előnyös oldala is, hisz a második olvasás alkalmával, immáron a beavatott olvasó pozíciójából, reflektáltabban követhetjük a történet alakulását és ezzel együtt az elrejtés-felfedés műveleteinek hatásmechanizmusait. Ekkor dől el, vajon bír-e a szöveg egyéb olyan összetevőkkel, amelyek továbbra is életképessé teszik, esetleg új jelentésmozzanatokkal is gazdagítják. Úgy vélem, az Ikerszobrok esetében — bár a titkok fontos szerepet játszanak a hősök életútjának és így a szüzsének az alakulásában is - olyan szövegről van szó, amely kiállja az újraolvasás próbáját. A kiélezett, drámai szituációk, a veszélyes akciókat kísérő és csupán tudat alatt érzékelt félelmek markáns megjelenítése, az antik kalandregényekkel ellentétben sematikusnak semmiképp sem mondható, emlékezetes figurák a fő biztosítékai ennek. Izgalommal várjuk a folytatást. (JAK-Ki járat Kiadó, Budapest 2002) Németh Zoltán A költői hivatás megdicsőülése Térey János: Paulus című kötetéről Mottó: „Körút csak az, mi rendszert alkot Más körutak partnereként. Egymaga: pusztába szalasztott Görbeösvény lesz jószerént. ” (Térey János: Paulus l/l) Térey János Paulusának első soraiban a szöveg konkrét javaslatot tesz az olvasásra, annak mikéntjére. Arra figyelmeztet, hogy az olvasás sosem állhat meg a szöveg határainál, hanem tovább kell haladnia más szövegek irányába, hogy aztán visszatérve, folyton más irányokból, képes legyen a diffúz jelentéstulajdonítás aktusait sikeresen végrehajtani. Arra figyelmeztet, hogy az olvasás sosem állhat meg a szöveg határainál, hanem túl kell haladnia azokon, olyan konstrukciókon kell csiszolódnia, amelyek szövegre vonatkoztathatók, s kapcsolatukból, a vonatkozásrendszerek interakciójából az értelemadás lehetőségei állhatnak elénk. Azaz: Térey idézett sorai azt sugallják, az olvasásnak sosem lehet vége, az olvasás mindig csak folytatódik. A Paulus tehát maga kínálja fel azt a lehetőséget, hogy úgy szemléljük, mint „más körutak partnerét”, azaz más Térey-kötetetek hálójában. Úgy tűnik, a Paulus nem különíthető el élesen a szerző eddig megjelent köteteitől, sőt, pontosabban fogalmazva a téreys nyelv kidolgozásának egy fontos állomása. Abban a motivikus hálóban, nyelvi rendszerben, szövegtérben helyezhető el, amelyet a megelőző hét Térey-kötet már elég pontosan felrajzolt. Azaz a Paulust a megelőző hét Térey-kötet strukturálja és értelmezi, bennük és általuk működtethető. Térey eddigi szövegeibe talán legerőteljesebben a lázadásmotívum van
