Irodalmi Szemle, 2002
2002/9 - TURCZEL LAJOST KÖSZÖNTJÜK! - Turczel Lajos: A magyar szakos tanárképzés helyzete Pozsonyban és Prágában 1922 és 1959 között (tanulmány)
A magyar szakos tanárképzés helyzete 1951-ben a Komenský Egyetemen Pedagógiai Kart, s annak keretén belül magyar tanszéket is létesítettek, s így 1951-52-ben két magyar tanszék is volt. A legjelentősebb újítás aztán az volt, hogy az elemi iskolai tanítóképzést Csehszlovákiában felsőiskolai rangra emelték, s 1953-ban Pozsonyban közös rektorátus alatt két felsőfokú intézmény kezdte meg működését: a Pedagógiai Főiskola, mely az egyetemhez hasonlóan középiskolai tanárokat nevelt, s a Pedagógiai Felsőiskola, mely az elemi iskolák tanítóinak képzését látta el. A Pedagógiai Főiskolán csak a magyar tanszék tanítási nyelve volt magyar, a Pedagógiai Felsőiskolán viszont az egyéb tantárgyak többsége is. Mindkét intézetben nagyszámú levelező hallgató is tanult, s ilyenek kisebb számban a bölcsészeti kar magyar tanszékén is voltak. Meg kell említeni még azt, hogy a két intézményben az egyes szakoknak egy ideig közös tanszékeik voltak. Ezek aztán 1955 őszén szétváltak. A főiskolán Sas Andor tanszékvezetővel ketten maradtunk: Mayer Imre és én, s a két externista: Orbán Gábor és Tóth Ferenc mindkét helyen tovább működött. A felsőiskolai tanszéknek Csanda Sándor lett a vezetője, s Dobos László és Pesthy Mária dolgoztak vele. 1959 nyarán aztán hatévi működés után a Pedagógiai Főiskola is megszűnt, s oktatói zömét a Komenský Egyetem vette át. A Pedagógiai Felsőiskola tovább működött, de pár év múlva Nyitrára helyezték. 1959 szeptemberében Sas Andorral én az egyetemre kerültem, s az akkor már súlyosan beteg Mayer Imrét pedig nyugdíjba helyezték. A régi bölcsészkari magyar tanszék a jogi visszarendeződés folyamatában 1949-50-ben újult fel, és szubkatedraként a szlovák tanszékhez tartozott. Az előadások 1951-től már nagyrészt magyarul folytak, s az önálló tanszéki státus 1959 őszén Sas Andor docens vezetésével alakult ki. JEGYZETEK 1. Arany János a szlovák irodalomban. 2. Magyar irodalom Szlovákia területén. 3. Az itt közölt verseket Bújnák az Arany-könyv 49. oldalán idézi és kommentálja. Ezeket ma a Szépirodalmi Kiadó által 1950-ben megjelentetett, s azóta még többször kiadott Arany János Összes kiadványai I. kötetének 568-69. oldalán találhatjuk. 4. Dejiny slovenskej literatúry, IV., 68-72.0. 5. A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban c. előadás teljes szövege a Fazekas József által 1993-ban összeállított Vagyunk és leszünk c. könyv 62-99. oldalán található. 6. A Magyar Minerváról írt folyóirati tanulmányomban Vajthay Dénest élő alaknak, Vájlok kollégájának képzeltem, s csak a tanulmány könyvbe való felvételekor jöttem rá a valóságos helyzetre. 7. Ezt a szörnyű esetet az Encyklopédia slovenských spisovateľov Göllnerová szócikkében nem említik meg. Ilyen esetek a világháború befejezése után szlovákiai és magyarországi viszonylatban sokszor előfordultak, s Milo Urban Živý bič című regényében is olvashatók hasonló szörnytettek. 8. Šalda a prágai magyar szeminárium helyzetét ismerte közelebbről. S ezért az ott tapasztalt hiányosságokat említette és bírálta.
