Irodalmi Szemle, 2002

2002/7 - Polgár Anikó: Híd a szakadék fölött (Pentti Saarikoski és Catullus, tanulmány)

Híd a szakadék fölött

figyelembe véve mérsékelni a távolságot a két kultúrkör között, vagyis a maga módján hidat építeni a két korszakot elválasztó szakadék fölé (ezért ír például a 116. carmenben előforduló Battiades helyett Kallimakhost).

A Saarikoski-i hagyományt követve, szabad versben és a mai költészet szókincsével fordította le Catullus összes verseit Jukka Kempinen is24, aki utószavában háromféle versfordítói módszert különböztet meg: a prózafordítást (ebben teljesen elveszik a költőiség), az időmértékes fordítást, mint például Oksaláé (ez esetben nemcsak a költőiség, hanem az értelem is elveszik). „Kolmas tapa on runo, jossa vieraskieliset tekstit pyritään kirjoittamaan kirjallisuudeksi.” (A harmadik módszer az olyan vers, melyben megpróbáljuk az idegen nyelvű szövegeket irodalomként megírni.) - vagyis a harmadik módszer szerint, melyet ő maga is követ, s mely az applikatív fordítói módszer jellemzője, a fordításnak az élő irodalomba kell betagozódnia.

JEGYZETEK

1 Pentti SAARIKOSKI, Suomennoksesta, Parnasso, 1959/8, 352.

2 Korábban már Elias Lönnrot is fordított szépen folyó finn hexameterekben Homéroszt, vö. Homeroon Odysseian Kuudes runoilema, suomentanut ja esipuheen kirjoittanut Elias LÖNNROT, SKS, 1990.

3 Pekka TARKKA, Pentti Saarikoski, vuodet 1937-1963, Helsinki, Otava, 1996, 293.-294.

4 Pentti SAARIKOSKI, Suomennoksesta, uo.

5 vö. Pekka TARKKA, 296.

6 idézi: Pekka TARKKA, 294.

7 „Eihän runojalkoihin liittyvää tanssiakaan enää öle olemassa!” (Nem létezik már a verslábakhoz kötődő tánc sem!) = Anto LEIKOLA, Saarikoski, Eteläsuomalainen, 1959/1,

8 „Kuitenkin runon pitää olla ennen kaikkea elävä. Se pitää kääntää nykyajan lukijaa vártén.” (Mindamellett a versnek mindenekelőtt élőnek kell lennie. A mai olvasó részére kell lefordítanunk.) = LEIKOLA, uo.

9 „Klassillinen pöly ja kuivuus ei suinkaan öle kreikkalaisten vika. Meillähän on varsin kauan vallinnut jonkinlainen ihannoitu käsitys antiikista - sanoisin sitä »saksalaiseksi kreikkalaisuudek- si^ - ja se on hävittänyt kreikkalaisparoista melkein kaikén elämän. Pois tämä ihanteellinen linja. Pois myös teologinen hapatus. Kreikkalaiset on pyrittävä näkemään erillään kristinuskosta, sellaisina vapaina ihmisiná kuin he todella ovat olleet.” (A klasszikus szárazság és por egyáltalán nem a görögök hibája. Nagyon sokáig tartott minket az uralma alatt valamiféle eszményített antikvitásfogalom - német görögségnek nevezhetném -, amely szegény görögökből szinte minden életet kiölt. Félre ezzel az eszményi irányzattal. Félre a teológiai savanyítással is. Törekedni kell rá, hogy a görögöket a keresztény vallástól elkülönítve olyan szabad embereknek lássuk, amilyenek valójában voltak.) = LEIKOLA, 7.

10 vö. LEIKOLA 8. és Pentti SAARIKOSKI, Sokrates ja Ksenofon = KSENOFON, Sokrates, Helsinki, Otava, i960, 213-231.

11 Pekka TARKKA, 307.

12 Pentti SAARIKOSKI, Runot ja Hipponaksin runot, Helsinki, Otava, 1959, 51.—52.

13 vö. H. K. RIIKONEN, Pentti Saarikosken itä ja länsi = Specimina fennica, Tomus II., tóim. János PUSZTAY, Quinqueeclesiae 1990, 51-65.

14 Pentti SAARIKOSKI, Asia tai ei, Helsinki, Otava, 1980, 85.

15 Asia tai ei, 33.

16 Pentti SAARIKOSKI, Mitá tapahtuu todella?, Helsinki, Otava, 1962.

17 „Anfang der 60er Jahre verlässt Saarikoski seine Studierstube und mischt sich in die öffentliche Diskussion. Seine Auftritte sind Provokationen, rasch avanciert er zum enfant terrible der finnischen Literatur.” (A 60-as évek elején Saarikoski elhagyja a dolgozószobáját és nyilvános vitába ártja magát. Fellépései provokációk, gyorsan a finn irodalom enfant terrible-jévé válik.) = Pekka TARKKA, Finnische Literatur der Gegenwart. Fünfzig Autoren- Porträts, Universitätsbibliothek Helsinki, Gesammtherstellung Otava Verlag, Keuruu 1983, 142.

18 Pekka TARKKA, Pentti Saarikoski, 326-327.

19 CATULLUS, Epigrammeja, Suomentanut Pentti Saarikoski, Parnasso, 1978/VIII., 500.-503.