Irodalmi Szemle, 2002
2002/6 - KÖSZÖNTŐ - L.Erdélyi Margit: Sütő András drámájának interpretációja (tanulmány)
KÖSZÖNTŐ Tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük 75. születésnapján SÜTŐ ANDRÁS írót, aki ma is, és a múltban is büszkén vállalta a nemzetiségi elkötelezettségű író rangját. Ez a rang és vállalás egyetemessé tette a hitben és abban a gondolkodásban, hogy munkásságával népe javát, felemelkedését, megmaradását szolgálja. A Kossuth- és Herder-díjas író a máglyára induló Szervét Mihály üzenetét tartotta a maga számára hitvallásának: „Nem idomításra: gondolkodásra születtem. Embernek születtem, aki nemcsak a testével, a gondolataival is rendelkezni akart... Ki kényszeríthet bárkit is arra, hogy szabadságotok nevében saját meggyőződésének rabságát levesse? Pál apostollal vágom a szemetek közé: ki-ki legyen rabja a lelkiismeretének”. Őszintén kívánjuk, hogy a remény és hit éltesse és ihlesse őt még sokáig, mindnyájunk őszinte örömére. F.Z. L. ERDÉLYI MARGIT Sütő András drámájának interpretációja itt állok, másként nem tehetek'1 A romániai magyar kortárs író, Sütő András írói és emberi attitűdje egyértelműen hordozza az etikai és esztétikai kívánalmak egész rendszerét. Értékmentő és értékteremtő szerepében e két vonulat teljességgel összefonódik nála. írói hitvallását nemegyszer olvashatjuk sok műfajú alkotói ouvre-jé- ben. A „sajátosság méltóságát” kifejező magatartásban benne foglaltatik, az embernek egész élete során mindenkor, minden helyzetben helyt kell állnia. Életanyagát a felmérhetetlen mennyiségű közéleti és magánéleti történések, csalódások, bizonytalanságok, keserűségek jellemzik, melyeknek okozója az Utala megélt társadalmi rend, de főleg a Ceausescu-rezsim visszaélései és kegyetlenkedései2, amelyek az írót egy sajátos dramatikus-lírai kettős látásra is megtanították. Találkozik művészetében az egyetemességre törekvés az egyéni emberi-írói sajátosságra törekvéssel. Történelem és életfilozófia, világra tekin
