Irodalmi Szemle, 2002

2002/6 - Ferenczy Viktor versei (Akribín antirím, Gondolatok, Jövőnk, Könyörgés) és prózája (Teljes tudatában az összes pillanat egyediségének, lovagok és lovagrendek, 36 gonosz fejtetőn állva, Önéletrajz, Fa)

Ferenczy Viktor prózája

pokolban. Na végre! Kinyitotta valaki az ablakot, vagy mi a csoda? És mi az a fényesség ott szemközt

Önéletrajz- Üdvözlöm nálunk. Az én nevem Adolf, Adolf Hitler. Én helyettesítem Pétert, míg kipiheni magát. Tudja, mostanában csak úgy özönlenek hozzánk a lelkek. Gyorsan beírom az adatait a Nagy Könyvbe, utána máris mehet tovább Júdáshoz, tőle majd megkapja a felhőjét és a lantját. Akkor a nevét, legyen szíves!- Rozbroy Viktor.- Ó, igen. Meg is van! Pozsonyban élt, Nyitrán végezte tanulmányait, mielőtt hozzánk került volna. Látom, az apja is itt van nálunk, most majd beszélgethetnek az örökkévalóságig. Hallja, szép kis alak volt maga! Ivott, dohányzott, züllött, hazudott az anyjának. Szerencséje, hogy idekerült hozzánk, éppen ki akarták vágni az iskolából. Nem értem, miért nincs pokol. Az ilyeneknek, mint maga, ott lenne a helyük.- Élete folyamán nem ölt sem embert, sem állatot, mégcsak nem is verekedett soha. Ez enyhítő körülmény. Feljogosítja, hogy kihasználja majdnem valamennyi szolgáltatásunkat. Itt azt írják, csak ruhát nem viselhet soha többé, de ne keseredjen el, az itteni teste úgyis csak illúzió. Dohányt, alkoholt, meg minden más szükségleti cikket a bal Főfelhő legalsó szintjén kaphat. Kábítószert ott nem adnak, tudja, még itt is vannak előítéletek, azt a jobb Főfelhő mellékfelhőjében lehet beszerezni. Könnyen megtalálja, rá van írva: John Lennon kábszerészete.- Még egy dolgot elfelejtettem, be kell jegyeznem az elhalálozás okát. Tudja, azt mindenki maga diktálja be.- Lovak tapostak agyon.- Hm... Szar dolog. Egy olyan korban, amikor már majdnem kihaltak. Na, mindegy, beléphet a kapun, jó szórakozást!- Köszönöm, viszlát.

Fa- Senki sem születik okosnak...- S...- Olyan kis butuska vagy!- O...- Süket vagy? Azt mondtam...- S...

Belém nyilallt a felismerés, hogy létezem - nem tudom, honnan jött az érzés, de biztosra vettem: vagyok.