Irodalmi Szemle, 2002
2002/4 - KÉT VENDÉGKRITIKA - Korcsog Balázs: A Héj helye
KÉT VENDÉGKRITIKA azaz visszaállítani a „kötetépület” eredeti szerkezetét és felépítését, illetve hiányzó részeivel kiegészíteni a kötetet. A rekonstrukció és restauráció azonban mindig — és megint a szó szoros értelmében — renoválás is egyben: a „kötetépület” felújítása, újjáépítése, hibáinak kijavítása. A Héj újrakiadása is a rekonstrukció, restauráció és renováció e hármas értelmében „helyreállított” kiadás. De miért kellett a Hépit helyreállítani? Azért, mert bizonyos „tektonikus” folyamatok („kéregmozgások”) megingatták és elmozdították a Héj kötetépítményének architektonikus szerkezetét. A kérdés csupán az, hogy helyre-, azaz visszaállítható-e —, sőt rekonstruálható-e egyáltalán — a Héj eredeti formája, a kötet ős-szerkezete, archi-tektonikája: az ős -Héj A kötet feltételezhető archi-tektonikájának rekonstruálásához azonban mindenekelőtt a Héj tektonikáját kell tisztán látnunk, hogy mik a Héj szerkezetének (kéreg)mozgásai. Az 1972-ben megjelent Héj-kötet — továbbiakban: Héj (1) — nyolcvankét verset tartalmaz négy ciklusba rendezve: az első ciklus huszonhat, a második és harmadik tizenhat-tizenhat, a záróciklus pedig huszonnégy versből áll. A Héj-kötet másodízben Oravecz verseinek 1994-es gyűjteményes kötetében látott napvilágot. Az egybegyűjtött versek //é/blokkjának — a továbbiakban: a Héj (2) — első ciklusából azonban öt vers a (férfi jobbjában, egy csiga, utcán felismer, üres váza, föveny) kimaradt, kettő (a középkori város és a zöld juharlevelek kezdetű) pedig átkerült a második részbe, bekerül viszont a ciklusba a fényben ázik a hajad kezdetű költemény. A szerző a Héj (l)-kötet második (eredetileg a Négy tételtől a Hullakamráig) és harmadik (az Időtői a Földig tartó) — az első és a negyedik ciklussal ellentétben címmel ellátott verseket tartalmazó — ciklusát az 1994-es gyűjteményes kötetben összevonta, a második ciklusból elhagyta a Naptár, a Lakoma, a Nagypéntek és a Múzeum, a harmadik ciklusból pedig a Fog és a Kehely című verseket, az első ciklusból viszont átvette a középkori város és a zöld juharlevelek kezdetű költeményt, előbbit Dubrovnik, utóbbit pedig Nagyapámnak... címmel. A ciklusösszevonás révén az 1972-es kötet negyedik, záróciklusa a Héj (2) harmadik részévé lépett elő. A Héj (1) záróciklusából azonban hat vers (az apály órája, tér, zuzmó, levegő, légtelen rekesz, botorkálás) nem szerepel az egybegyűjtött versek Héj-blokkjának harmadik részében. A verselhagyások és a ciklusösszevonás mellett a Héj (1) és a Héj (2) talán legfontosabb különbsége, hogy a költő az 1994-es gyűjteményes kötetben az eredetileg a második. Földterületkötetének élén álló Trakl Budapesten című ciklust a Héj végéhez illesztette, így a Héf kötet kibővült a 7ra&/-ciklus huszonhárom versével. A Héj 2001-es újrakiadása, a Héj (3) azonban — a rekonstrukciós szándék ellenére — nem az ős-Héj „helyreállítása”, hanem a Héj (1) és a Héj (2). azaz a kötet 1972-es és 1994-es változatának — nem kompilációja, hanem a szó szoros értelmében vett — kompozíciója. A Héj (3) első részébe visszakerültek a Héj (l)-ből és a Héj (2)-ből kimaradt költemények; a második rész itt is az 1972-es kötet második és harmadik ciklusát fogja egybe, és ugyancsak kiegészül a kimaradt versekkel: a harmadik rész a Héj (1) teljes záróciklusát, a negyedik rész pedig a már említett Trakl-ciklust foglalja magába. Ez utóbbi elvételével
