Irodalmi Szemle, 2002

2002/4 - Duba Gyula: A borivás két módja (regényrészlet)

Kolosnak ennyi emléke se maradt a halál állapotából, egyszerűen semmi! Csak sebhelyek a kezén és jókora dudor a fején. Azt pedig még kevésbé sejthette, mit tettek abban a helyzetben újdonsült barátai?! Ebben a kérdésben a sötétben tapogatózik, képzeletére és emberismeretére hagyatkozva. Úgy véli. hogy az első pillanatban nagyot röhögtek, különösen Herkules, az átkozott, gúnyosan ujjongtak, hogy Kolos ily hamar kipurcant, nekik marad a bor! Pedig milyen duhaj legénynek mutatkozott! Tartós és egyre merevebb mozdulatlansága azonban meghökkentette őket. Halálos színváltozására döbbenetbe estek. Elnémultak, majd szitkozódni kezdtek, éppen egy kriplit kellett felszedniük? Egy istenverte csórót, aki minden előzmények nélkül meghal, kivonul az árnyékvilágból?! Veszi magát és feldobja a talpát? Könnyeket aligha ejtettek, ám életösztönük akár a villám, megelevenedik. Most mi a teendő? Mindenekelőtt sürgősen megszabadulni a hullától! Aztán minden nyomot eltüntetni. A tetemmel együtt, mintegy annak megszűnte révén a gyanú árnyéka is ködbe vész.

Keserűen kijózanodva bámulják a halott költő arcát. Darabos esetlen hant. mintha máris a nehéz anyafölddel kívánna egyesülni. A nemrégen még élő, izgága test torz széthullottsága a teljes és végső tehetetlenséget tükrözi. Szívét nem érzik dobogni, keresik Kolos pulzusát, ám nem találják, az erekben már nem mozog, nem áramlik szilajon a vér Orra elé zsebtükröt tartanak, de nem párásodik be, csillogó és tiszta marad. Egymásra néznek és hallgatólagosan megállapítják, hogy Zsembery Kolos, a költő tisztára halott! Ez kinyiffant! — mondta Herkules. A lakásban nem maradhat. Hulla a lakásban csak kellemetlen lehet. Kényelmetlen is. Nem vagyunk szívbajosak, az ember mégis belebor- zong. Rövid tanácskozás után körültekintően döntenek. Felnyalábolják őt. felemelik Kolos merev porhüvelyét és kiteszik a folyosóra egy szegletbe, sötét odúba, ahová már alig jut fény. A tehetetlen test engedelmesen nyújtózik a cementen. Meg se moccan, ahogy jóravaló hullához illik, nyugton marad.

A történet következő szakasza teljes egészében Kolos agyszüleménye, logikai következtetéseinek eredménye. Gondterhelt elismeri, hogy valóban nem történhetett másképp. Szükségszerűség, intuíció és képzelet terméke. A házba koporsót kell hozatni és elszállítatni Kolost! A nehézséget az okozza, hogy hivatalos intézménnyel és jogilag érvényes körülmények között kell mindezt megtenni. Kolos erről röviden beszél, maga is érzi. hogy a felvázolt kép ingatag, csupán az egyik lehetőséget jelenti. A fickók az utcára mennek, a házban nincs telefon. Magára hagyják a hullát, ott egye meg a fene! Valóban nem szívbajosak. Herkules mentőorvosként felhívja a temetkezési vállalatot és egy hulla elszállítását kéri azonnal, A vállalat ügyeletes hivatalnoka rendőri bejelentést követel. A másik jómadár, bizonyos Godovic. Novák törzsőrmester néven igazolja a hulla tényét, aki heveny agyvérzésben hunyt el. Igen. az esetről részletes jegyzőkönyv készült, a halál tényét igazoló orvosi jelentés rendelkezésre áll, minden oké...! Godovic megnyugtatja a hivatalnokot.

Az éjszaka megszürkül, a tárgyak körvonalai sejtelmesen, vázlatszerűen felderengnek. Lappangva hajnalodni kezd a vén házak között. Az utcai lámpák fénye megsápad, és a városra súlyos, színtelen csend nehezedik. Kihaltak az utcák, hajnali némaságba dermedt a világ. A három fickó, színjózanok és

A borivás két módja