Irodalmi Szemle, 2002
2002/11 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ILLYÉS GYULA - KORTÁRSAK ILLYÉS GYULÁRÓL (Füst Milán levele Gellért Oszkárhoz, Németh László: Illyés Gyula: Nehéz föld, József Attila: Illyés Gyulának, Babits Mihály: Illyés Gyula versben és prózában, Nemeskürty István: Petőfi unokája, Fábry Zoltán: Levél, Palotai Erzsi: Illyés körül, Schöpflin Aladár: Illyés Gyula, a költő, Keresztury Dezső: Köszöntő, Vas István: Illyés versei elé, Szabó Magda: Illyés megtörtént velem, Weöres Sándor: Illyés Gyula ravatalára)
KORTÁRSAK ILLYÉS GYULÁRÓL SZABÓ MAGDA Illyés megtörtént velem ( Részlet) Az a felekezeti iskola, amely felnevelt, amelynek tizenkét évig növendéke, kettőig tanára voltam, az ország egyik legszigorúbb, legrangosabb pedagógiai intézete volt. Baltazár püspök Debrecenjében progresszív irányítás érvényesült, a protestáns Áprily Lajos verseit éppúgy könyv nélkül kellett tudnunk, mint a katolikus Mécs Lászlóét, s aki netán belesült Kis József Ágota kisasszonyába, vagy nem készült megfelelően az életrajzából, azt Péterffy tanár úr, összefonva finom ujjait s maga is gyöngén elpirulva a szomorú ténytől, hogy érettségi előtt álló nagylányokat ilyen méltatlan módon kell büntetnie amiatt, hogy szemmel láthatólag nem méltányolják eléggé azt a tényt: a mezőcsáti zsidó fiú Arany János szókincsével és stilisztikai fegyverzetében próbálja rögzíteni azt, amit a világból észrevett, nem csak ellenőrző könyve átadására kérte a bűnöst, de arra is, töltené az óra egy kurta részét arccal a fal felé fordulva a sarokban. Mikor egymás múltjával ismerkedtünk, megdöbbentem, hogy férjem, Szobotka Tibor iskolájában, a pesti Madách Gimnáziumban nem tanulták Adyt. Mi úgy ismertük a Nyugat költőit, akár a debreceni hajdani Bokréta- vagy az aktív Csokonai-kör meg Ady-társaság tagjai. Nánay tanár úr még a Cobden Szövetség matinéira is elvitte az osztályt, hadd értsük meg a csizmás, nyitott ingnyakú, akkor persze még fiatal Veres Péter láttán, nekünk mennyit kell, illik tanulnunk, akiknek születésünk óta mindig megvolt a lehetőségünk erre, ha ez a világ csudája valaki ott a pódiumon csak úgy, a maga embersége, tudásszomjas, kivételes képessége révén egymaga, iskola nélkül is ennyit el tudott sajátítani a világból. Kosztolányit, Babitsot, Szabó Lőrincet, Tóth Árpádot sokat szavaltuk, nem az önképzőkörben, az óraközi, holt unalmas, katonai fegyelmező gyakorlatokhoz hasonlatos, párosával lebonyolított sétáink alatt. Nagyon sokat kellett tanulnunk nagyon sokat kívánó, nagyon művelt tanároktól. Akkoriban a gimnáziumnak nyolc osztálya volt, a nyolcadik végződött az érettségivel. A nyolcadikos diáriumomba — jegyeznünk kellett a magyarázatot, s a magyarfüzetet hívták nálunk diáriumnak — írtam be a magyarázat alapján először ezt a nevet: Illyés Gyula, és ezt a címet: Puszták népe. * Debrecenben ennek a szónak: puszta, más a jelentése, mint egy felvidéki vagy hegyvidéki tájegységen, nálunk otthoni szó ez, ismerős, illata, íze, kiterjedése, jellege egyértelmű. Debrecen lakója nemcsak a Hortobágyot ismeri, de Óhátot, Mátát, Zámot, Elepet, Köselyszeget, Álomzugot, Cserét, Bánkot, Halápot, Fancsikát. Mi még láttunk délibábot, Arany vén gulyása rokon módjára ismerős jelenség volt, mi iskolai kiránduláson, nem tankönyvi olvasmányból követtük nyomon Petőfi látomását, a nyargaló futású ménes lovait. Valami ismerősen sablonost vártunk a bevezető mondatok után, a versíró Illyést előző órán ismertette Péterffy tanár úr, nemigen értettük ugyan, miért nem intézte el tüstént a prózáját is, máskor így szokott eljárni, ha kortárs
