Irodalmi Szemle, 2001
2001/11-12 - Dušan Mitana: Határok (elbeszélés)
Dušan Mitana rakkban, tízen voltunk, mint tíz rénszarvas Julián fogatából, s én mintha prédikálnék, mindenki a világ négy tája felé fújta a füstöt, mert nem tudtuk, hol van éppen Julián, ez az vén, szomorú kolduló barát, lehetett akárhol, s talán megérzi a füstöt e békepipából, aztán összeszedtük az összes üres üveget, három liter bor volt, úgyhogy végképp nem rúgtunk be. Késő éjjel elvágtam a vékony madzagot az öreg bőröndön, s az összes piszkos zoknit, törülközőt és inget visszadobáltam a szekrénybe. Már nem emlékeztem rá, miért is akartam örökre elmenni, és végképp nem tudtam, hová akartam menni és melyik határt akartam átlépni. Lehet, hogy csak a pipa és a dohány hiányzott nekem. De mi lesz, ha jön a megbízóparancs, és én nem leszek otthon, mi lesz, ha Julián, az én öreg kolduló szerzetesem egyszer csak harcba szólít Isten népéért és bárányáért, és én nem leszek a megadott címen? Egészen reggelig máriást játszottunk. Ozsvald Zsuzsa fordítása Kopöcsy fudit, Könnyű kép, 1999\ vegyes technika
