Irodalmi Szemle, 2001

2001/11-12 - Csordás János: A messziről jött ember vétke (elbeszélés)

írnom egy nyilatkozatot, mellyel elkötelezem magamat az STB-vel való együttműködésre. Akkortájt nem sejtettem, mit jelent ez, úgy véltem, hozzátartozik a követelményekhez...

Két év elteltével már attaséként tevékenykedtem elsajátítván mindazokat a kötelező protokollelőírásokat, amelyeket a későbbiekben sikerült hasznosítanom. Pályám fölfelé ívelt, egyre magasabbra araszoltam a ranglétrán, mígnem kineveztek nagykövetnek. Különböző nyugati országokban működtem, végül az ENSZ genfi székházában dolgoztam hosszú évekig. Megtanultam németül és franciául is, számtalan ismeretségre tettem szert. Mindenkor megtaláltam annak módját, hogy barátokat és ismerősöket szerezzek a világ bármely pontján.

...1986-ban az ENSZ egy nemzetközi vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy kivizsgálja, milyen mértékben tartják be az alapvető emberi jogokat a Szovjetunió területén. A kiváltó okot egy esemény szolgáltatta: 1986 februárjában a rosztovi területi bíróság csalásért és sikkasztásért golyó általi halálra ítélt több gazdasági vezetőt. Ennek nagy visszhangja támadt, bizonyos körök diplomáciai lépéseket sürgettek. A bizottság élére engem neveztek ki, mindamellett titkos feladatot is kaptam, mégpedig azt, hogy derítsem fel, miért kezdtek az oroszok gyors tempóban teljesen egyforma templomokat építeni a Szovjetunió európai területén, a stratégiailag fontos Moszkva—Voronyezs— Volgográd vonalon.

...Küldetésünk előtt pár napot Prágában töltöttem. Az egyik nyugati kereskedelmi kirendeltség munkatársa ügynöki minőségében ismertette velem, mely városokban kell szemrevételeznem az épülő templomokat. Ekkor én már kettős ügynökként tevékenykedtem, ebben láttam jövőm zálogát...

Vasúton utaztam Moszkvába, bőven volt időm, vonatozhattam kedvemre. Az utazás negyven órát igényelt, előkészíthettem titkos feladatom kivitelezését és átnézhettem a bizottság tagjairól készült bizalmas anyagot.

...Moszkvában a kijelölt időpontban a francia nagykövetségen találkoztam a vizsgálóbizottság tagjaival és a mellénk rendelt tolmácsokkal. Kidolgoztuk azt a tervet, melynek alapján sorra végigjárjuk a „találomra” kiszemelt városokat: Gorkijt, Kazanyt, Kujbisevet, Szaratovot, Volgográdot, Rosztovot, Voronyezst, Tulát és Kalugát. Az útvonalat én javasoltam, hogy belekerüljenek azok a városok is, ahol a templomok épültek. Kollégáim egy-két lényegtelen megjegyzéssel elfogadták ezt az útvonalat, s ebből arra következtettem, hogy valószínűleg a továbbiakban sem lesz komoly kifogásuk felvetéseim vagy javaslataim ellen.

Orosz segítőtársaink igen készségesnek bizonyultak, pártvonalon sikerült két nap alatt az útvonal valamennyi városában szállást és étkezést biztosítaniuk mindannyiunk számára. Három belügyminisztériumi személygépkocsit bocsátottak a rendelkezésünkre. Gyanítottam, hogy a sofőrök valamelyike KGB-s lehet, esetleg mindhármuk az.

Indulásunkig ismerkedtünk Moszkvával. Természetesen nem hagytuk ki a Kremlt, a Vörös teret, a Lenin-mauzóleumot és a mögötte levő díszsírhelyeket. A városnézésre elkísért bennünket a Központi Bizottság egyik póttagja is.

...Gorkij, Kazany, Kujbisev és Szaratov meglátogatása után végre Volgográd- ba érkeztünk. Hamar összeszokott a társaság, a helyi párt vezetők mindenütt

A messziről jött ember vétke